< Salme 86 >
1 En Bøn af David. Bøj dit Øre, HERRE, og svar mig, thi jeg er arm og fattig!
Ima Dávidtól. Hajlítsd, oh Örökkévaló, füledet, hallgass meg, mert szegény és szűkölködő vagyok.
2 Vogt min Sjæl, thi jeg ærer dig; frels din Tjener, som stoler paa dig!
Őrizd meg lelkemet, mert jámbor vagyok; segítsd meg szolgádat, te oh Istenem, azt a ki benned bízik.
3 Vær mig naadig, Herre, du er min Gud; thi jeg raaber til dig Dagen igennem.
Kegyelmezz meg nekem, Uram, mert hozzád kiáltok föl egész nap.
4 Glæd din Tjeners Sjæl, thi til dig, o Herre, løfter jeg min Sjæl;
Örvendeztesd meg szolgád lelkét, mert hozzád, Uram, viszem lelkemet.
5 thi du, o Herre, er god og rund til at forlade, rig paa Naade mod alle, der paakalder dig.
Mert te, Uram, jóságos vagy és bűnbocsátó, bőséges a szeretetben mindazok iránt, kik téged hívnak.
6 Lyt til min Bøn, o HERRE, laan Øre til min tryglende Røst!
Figyelj, Örökkévaló, imádságomra, s figyelmezz könyörgéseim szavára.
7 Paa Nødens Dag paakalder jeg dig, thi du svarer mig.
Szorultságom napján hívlak, mert meghallgatsz engem.
8 Der er ingen som du blandt Guderne, Herre, og uden Lige er dine Gerninger.
Nincs olyan mint te az istenek közt, Uram, és semmi olyan mint a műveid.
9 Alle Folk, som du har skabt, skal komme, Herre, og tilbede dig, og de skal ære dit Navn.
Mind a nemzetek, melyeket alkottál, majd jönnek és leborulnak előtted, Uram, és tiszteletet adnak nevednek;
10 Thi du er stor og gør vidunderlige Ting, du alene er Gud.
mert nagy vagy és csodákat mívelő te, oh Isten, egyedül.
11 Lær mig, HERRE, din Vej, at jeg kan vandre i din Sandhed; vend mit Hjerte til dette ene: at frygte dit Navn.
Igazits engem, Örökkévaló, útadra, hogy járjak igazságodban, egyesítsd szívemet, hogy félje nevedet.
12 Jeg vil takke dig, Herre min Gud, af hele mit Hjerte, evindelig ære dit Navn;
Hadd magasztallak Uram, Istenem, egész szivemmel és hadd tisztelem nevedet örökké;
13 thi stor er din Miskundhed mod mig, min Sjæl har du frelst fra Dødsrigets Dyb. (Sheol )
mert szereteted nagy én rajtam, és kimentetted lelkemet a mélységes alvilágból. (Sheol )
14 Frække har rejst sig imod mig, Gud, Voldsmænd i Flok vil tage mit Liv, og dig har de ikke for Øje.
Isten, kevélyek támadtak ellenem és erőszakosok csapatja tört lelkemre, és téged nem tartottak szemük előtt.
15 Men, Herre, du er en barmhjertig og naadig Gud, langmodig og rig paa Naade og Sandhed.
De te, Uram, irgalmas és kegyelmes Isten vagy, hosszantűrő és bőséges a szeretetben és igazságban.
16 Vend dig til mig og vær mig naadig, giv din Tjener din Styrke, frels din Tjenerindes Søn!
Fordulj felém és kegyelmezz nekem, add erődet a te szolgádnak és segíts szolgálód fiának.
17 Und mig et Tegn paa din Godhed, at mine Fjender med Skamme maa se, at du, o HERRE, hjælper og trøster mig!
Tégy rajtam jelt, a jóra, hogy lássák gyűlölőim és szégyenüljenek meg, hogy te, Örökkévaló, megsegítettél és megvígasztaltál engem.