< Salme 83 >
1 En Sang. En Salme af Asaf.
Ének; Aszáf zsoltára. Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!
2 Und dig, o Gud, ikke Ro, vær ej tavs, vær ej stille, o Gud!
Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejöket emelik.
3 Thi se, dine Fjender larmer, dine Avindsmænd løfter Hovedet,
Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szőnek.
4 oplægger lumske Raad mod dit Folk, holder Raad imod dem, du værner:
Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!
5 »Kom, lad os slette dem ud af Folkenes Tal, ej mer skal man ihukomme Israels Navn!«
Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:
6 Ja, de raadslaar i Fællig og slutter Pagt imod dig,
Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;
7 Edoms Telte og Ismaeliterne, Moab sammen med Hagriterne,
A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.
8 Gebal, Ammon, Amalek, Filisterland med Tyrus's Borgere;
Az asszir is szövetkezett velök, segítőjévé lettek a Lót fiainak. (Szela)
9 ogsaa Assur har sluttet sig til dem, Lots Sønner blev de en Arm. (Sela)
Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!
10 Gør med dem som med Midjan, som med Sisera og Jabin ved Kisjons Bæk,
A kik elvesztek vala Endornál, és a föld szemetjévé lőnek.
11 der gik til Grunde ved En-Dor og blev til Gødning paa Marken!
Tedd őket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,
12 Deres Høvdinger gaa det som Oreb og Ze'eb, alle deres Fyrster som Zeba og Zalmunna,
A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!
13 fordi de siger: »Guds Vange tager vi til os som Eje.«
Én Istenem! Tedd őket olyanokká, a milyen a porfelhő, és a milyen a polyva a szél előtt;
14 Min Gud, lad dem blive som hvirvlende Løv, som Straa, der flyver for Vinden.
Olyanokká, mint a tűz, a mely meggyújtja az erdőt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.
15 Ligesom Ild fortærer Krat og Luen afsvider Bjerge,
Így kergesd őket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket!
16 saa forfølge du dem med din Storm, forfærde du dem med din Hvirvelvind;
Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!
17 fyld deres Aasyn med Skam, saa de søger dit Navn, o HERRE;
Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak,
18 lad dem blues, forfærdes for stedse, beskæmmes og gaa til Grunde Og kende, at du, hvis Navn er HERREN, er ene den Højeste over al Jorden!
Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.