Salme 61

1 Til Sangmesteren. Til Strengespil. Af David.

A karmesternek. Hárfajátékra. Dávidtól. Halljad Isten fohászomat, figyelj imádságomra!

2 Hør, o Gud, paa mit Raab og lyt til min Bøn!

A föld végéről hozzád kiáltok föl, mikor szívem elborul; sziklára, mely magas nekem, vezérelj engem.

3 Fra Jordens Ende raaber jeg til dig. Naar mit Hjerte vansmægter, løft mig da op paa en Klippe,

Mert menedék voltál nekem, erős torony ellenség elől.

4 led mig, thi du er min Tilflugt, et mægtigt Taarn til Værn imod Fjenden.

Hadd időzöm sátradban örökké, keresek menedéket szárnyaid rejtekében. Széla.

5 Lad mig evigt bo som Gæst i dit Telt, finde Tilflugt i dine Vingers Skjul! (Sela)

Mert te, Isten, hallgattál fogadásaimra, megadod neved tisztelőinek örökségét.

6 Ja du, o Gud, har hørt mine Løfter, opfyldt deres Ønsker, der frygter dit Navn.

Napokat tégy hozzá a király napjaihoz, évei annyi mint nemzedék meg nemzedék!

7 Til Kongens Dage lægger du Dage, hans Aar skal være fra Slægt til Slægt.

Székeljen örökké Isten előtt, szeretet és hűség, rendeld, hogy megóvják!

8 Han skal trone evigt for Guds Aasyn; send Naade og Sandhed til at bevare ham! Da vil jeg evigt love dit Navn og saaledes Dag efter Dag indfri mine Løfter.

Ekképen hadd zengem nevedet mindétig, hogy megfizessem fogadásaimat napról napra!