Salme 36

1 Til Sangmesteren. Af HERRENS Tjener David.

Az éneklőmesternek; az Úr szolgájáé, Dávidé. A gonosznak hamissága felől így gondolkozom szívemben: nincs ő előtte isten-félelem;

2 Synden taler til den gudløse inde i hans Hjerte; Gudsfrygt har han ikke for Øje;

Mert hízeleg néki önmagának, ha bűnét elkövetheti, ha gyűlölködhetik.

3 thi den smigrer ham frækt og siger, at ingen skal finde hans Brøde og hade ham.

Szájának beszéde hiábavalóság és hamisság; megszünt bölcs lenni és jót cselekedni.

4 Hans Munds Ord er Uret og Svig, han har ophørt at handle klogt og godt;

Hiábavalóságot gondol ágyában; nem a jó útra áll, és nem veti meg a rosszat.

5 paa sit Leje udtænker han Uret, han træder en Vej, som ikke er god; det onde afskyr han ikke.

Uram, az égig ér a te kegyelmességed; a te hűséged a felhőkig!

6 HERRE, din Miskundhed rækker til Himlen, din Trofasthed naar til Skyerne,

Igazságod, mint Isten hegyei; ítéleteid, mint a nagy mélységek; az embert és barmot te tartod meg, Uram!

7 din Retfærd er som Guds Bjerge, dine Domme som det store Dyb; HERRE, du frelser Folk og Fæ,

Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek.

8 hvor dyrebar er dog din Miskundhed, Gud! Og Menneskebørnene skjuler sig i dine Vingers Skygge;

Dúslakodnak házadnak bőséges javaiban; megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből.

9 de kvæges ved dit Huses Fedme, du læsker dem af din Lifligheds Strøm;

Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.

10 thi hos dig er Livets Kilde, i dit Lys skuer vi Lys!

Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerőidre, és igazságodat az igaz szívűekre.

11 Lad din Miskundhed blive over dem, der kender dig, din Retfærd over de oprigtige af Hjertet.

Ne támadjon engem a kevélynek lába, és ne üldözzön engem a gonosznak keze.

12 Lad Hovmods Fod ej træde mig ned, gudløses Haand ej jage mig bort. Se, Udaadsmændene falder, slaas ned, saa de ikke kan rejse sig.

Hullnak már a gonosztevők; eltaszíttatnak és nem állhatnak fel!