Salme 33
1 Jubler i HERREN, I retfærdige, for de oprigtige sømmer sig Lovsang;
Örvendezzetek ti igazak, az Úrban; a hívekhez illik a dícséret.
2 lov HERREN med Citer, tak ham til tistrenget Harpe;
Dicsérjétek az Urat cziterával; tízhúrú hárfával zengjetek néki.
3 en ny Sang synge I ham, leg lifligt paa Strenge til Jubelraab!
Énekeljetek néki új éneket, lantoljatok lelkesen, harsogón.
4 Thi sandt er HERRENS Ord, og al hans Gerning er trofast;
Mert az Úr szava igaz, és minden cselekedete hűséges.
5 han elsker Retfærd og Ret, af HERRENS Miskundhed er Jorden fuld.
Szereti az igazságot és törvényt; az Úr kegyelmével telve a föld.
6 Ved HERRENS Ord blev Himlen skabt og al dens Hær ved hans Munds Aande.
Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregök.
7 Som i Vandsæk samled han Havets Vand, lagde Dybets Vande i Forraadskamre.
Összegyűjti a tenger vizeit, mintegy tömlőbe; tárházakba rakja a hullámokat.
8 Al Jorden skal frygte for HERREN, Alverdens Beboere skælve for ham;
Féljen az Úrtól mind az egész föld, rettegjen tőle minden földi lakó.
9 thi han talede, saa skete det, han bød, saa stod det der.
Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott.
10 HERREN kuldkasted Folkenes Raad, gjorde Folkeslags Tanker til intet;
Az Úr elforgatja a nemzetek tanácsát, meghiúsítja a népek gondolatait.
11 HERRENS Raad staar fast for evigt, hans Hjertes Tanker fra Slægt til Slægt.
Az Úr tanácsa megáll mindörökké, szívének gondolatai nemzedékről-nemzedékre.
12 Saligt det Folk, der har HERREN til Gud, det Folkefærd, han valgte til Arvelod!
Boldog nép az, a melynek Istene az Úr, az a nép, a melyet örökségül választott magának.
13 HERREN skuer fra Himlen, ser paa alle Menneskens Børn;
Az égből letekint az Úr, látja az emberek minden fiát.
14 fra sit Højsæde holder han Øje med alle, som bor paa Jorden;
Székhelyéről lenéz a föld minden lakosára.
15 han, som danned deres Hjerter til Hobe, gennemskuer alt deres Værk.
Ő alkotta mindnyájok szivét, és jól tudja minden tettöket.
16 Ej frelses en Konge ved sin store Stridsmagt, ej fries en Helt ved sin store Kraft;
Nem szabadul meg a király nagy sereggel; a hős sem menekül meg nagy erejével;
17 til Frelse slaar Stridshesten ikke til, trods sin store Styrke redder den ikke.
Megcsal a ló a szabadításban, nagy erejével sem ment meg.
18 Men HERRENS Øje ser til gudfrygtige, til dem, der haaber paa Naaden,
Ámde az Úr szemmel tartja az őt félőket, az ő kegyelmében bízókat,
19 for at fri deres Sjæl fra Døden og holde dem i Live i Hungerens Tid.
Hogy kimentse lelköket a halálból, és az éhségben is eltartsa őket.
20 Paa HERREN bier vor Sjæl, han er vor Hjælp og vort Skjold;
Lelkünk az Urat várja, segítségünk és paizsunk ő.
21 thi vort Hjerte glæder sig i ham, vi stoler paa hans hellige Navn.
Csak ő benne vigad a mi szívünk, csak az ő szent nevében bízunk!
22 Din Miskundhed være over os, HERRE, saa som vi haaber paa dig.
Legyen, Uram, a te kegyelmed rajtunk, a miképen bíztunk te benned.
