Salme 102
1 Bøn af en elendig, naar hans Kraft svigter, og han udøser sin Klage for HERREN.
Imádság, egy szegény számára, midőn ellankad és az Örökkévaló előtt kiönti panaszát. Örökkévaló, halljad imámat, s fohászkodásom jusson hozzád!
2 HERRE, lyt til min Bøn, lad mit Raab komme til dig,
Ne rejtsd el arczodat tőlem szorultságom napján; hajlítsd hozzám füledet, amely napon felkiáltok, gyorsan hallgass meg!
3 skjul dog ikke dit Aasyn for mig; den Dag jeg stedes i Nød, bøj da dit Øre til mig; naar jeg kalder, saa skynd dig og svar mig!
Mert füstben enyésztek el napjaim, és csontjaim átizzottak mint égéstől.
4 Thi mine Dage svinder som Røg, mine Ledemod brænder som Ild;
Megveretett, mint a fű, úgy hogy elszáradt a szívem; bizony, elfeledtem megenni kenyeremet.
5 mit Hjerte er svedet og visnet som Græs, thi jeg glemmer at spise mit Brød.
Nyögésem hangjától odatapadt csontom húsomhoz.
6 Under min Stønnen klæber mine Ben til Huden;
Hasonlítok a puszta pelikánjához, olyan lettem, mint kuvik a romokban.
7 jeg ligner Ørkenens Pelikan, er blevet som Uglen paa øde Steder;
Virrasztottam s olyan lettem, mint magános madár a háztetőn.
8 om Natten ligger jeg vaagen og jamrer saa ensom som Fugl paa Taget;
Egész nap gyaláztak ellenségeim; az ellenem tombolók reám esküdtek.
9 mine Fjender haaner mig hele Dagen; de, der spotter mig, sværger ved mig.
Mert hamut kenyér gyanánt ettem, s italomat sírással elegyítettem:
10 Thi Støv er mit daglige Brød, jeg blander min Drik med Taarer
indulatod és haragod miatt, mert felkaptál és elhajítottál.
11 over din Harme og Vrede, fordi du tog mig og slængte mig bort;
Napjaim akár a megnyúlt árnyék, és én elszáradok, mint a fű,
12 mine Dage hælder som Skyggen, som Græsset visner jeg hen.
De te, Örökkévaló, örökké trónolsz, s neved nemzedékig meg nemzedékig tart.
13 Men du troner evindelig, HERRE, du ihukommes fra Slægt til Slægt;
Te majd felkelsz, irgalmazol Cziónnak, mert ideje, hogy kegyelmezz neki, mert eljött a határidő;
14 du vil rejse dig og forbarme dig over Zion, naar Naadens Tid, naar Timen er inde;
mert szolgáid kedvelik a köveit és porát kegyelik.
15 thi dine Tjenere elsker dets Sten og ynkes over dets Grushobe.
S majd félik a nemzetek az Örökkévaló nevét, s mind a föld királyai dicsőségedet;
16 Og HERRENS Navn skal Folkene frygte, din Herlighed alle Jordens Konger;
mert megépítette az Örökkévaló Cziónt, megjelent az ő dicsőségében.
17 thi HERREN opbygger Zion, han lader sig se i sin Herlighed;
Odafordult a hontalanok imájához, s nem vetette meg imádságukat.
18 han vender sig til de hjælpeløses Bøn, lader ej deres Bøn uænset.
Fölíratik ez az utóbbi nemzedék számára, s a megteremtendő nép majd dícséri Jáht:
19 For Efterslægten skal det optegnes, et Folk, der skal fødes, skal prise HERREN;
hogy letekintett szent magasságából, az Örökkévaló az égből a földre nézett,
20 thi han ser ned fra sin hellige Højsal, HERREN skuer ned fra Himmel til Jord
hogy meghallgassa a fogolynak jajgatását, hogy megoldozza a halál fiait;
21 for at høre de fangnes Stønnen og give de dødsdømte Frihed,
hogy hirdessék Cziónban az Örökkévaló nevét és dícséretét Jeruzsálemben,
22 at HERRENS Navn kan forkyndes i Zion, hans Pris i Jerusalem,
mikor népek gyűlnek együvé és királyságok, hogy szolgálják az Örökkévalót.
23 naar Folkeslag og Riger til Hobe samles for at tjene HERREN.
Megsanyargatta az úton erőmet, megrövidítette napjaimat.
24 Han lammed min Kraft paa Vejen, forkorted mit Liv.
Azt mondom: Istenem, el ne ragadj napjaim felében, nemzedéken meg nemzedékeken át a te éveid!
25 Jeg siger: Min Gud, tag mig ikke bort i Dagenes Hælvt! Dine Aar er fra Slægt til Slægt.
Hajdanában alapítottad a földet s kezeid műve az ég;
26 Du grundfæsted fordum Jorden, Himlene er dine Hænders Værk;
ők elvesznek, de te megállasz, s mindannyian mint a ruha elkopnak: mint az öltözetet váltod őket, s ők elváltoznak.
27 de falder, men du bestaar, alle slides de op som en Klædning;
De te ugyanaz vagy, és éveidnek nincsen vége.
28 som Klæder skifter du dem; de skiftes, men du er den samme, og dine Aar faar aldrig Ende! Dine Tjeneres Børn fæster Bo, deres Sæd skal bestaa for dit Aasyn.
Szolgáid fiai lakni fognak s magzatjuk megszilárdul előtted.
