< Ordsprogene 30 >
1 Massaiten Agur, Jakes Søns Ord. Manden siger: Træt har jeg slidt mig, Gud, træt har jeg slidt mig, Gud, jeg svandt hen;
Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.
2 thi jeg er for dum til at regnes for Mand, Mands Vid er ikke i mig;
Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.
3 Visdom lærte jeg ej, den Hellige lærte jeg ikke at kende.
És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.
4 Hvo opsteg til Himlen og nedsteg igen, hvo samlede Vinden i sine Næver, hvo bandt Vandet i et Klæde, hvo greb fat om den vide Jord? Hvad er hans Navn og hans Søns Navn? Du kender det jo.
Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?
5 Al Guds Tale er ren, han er Skjold for dem, der lider paa ham.
Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.
6 Læg intet til hans Ord, at han ikke skal stemple dig som Løgner.
Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.
7 Tvende Ting har jeg bedet dig om, nægt mig dem ej, før jeg dør:
Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék.
8 Hold Svig og Løgneord fra mig: giv mig hverken Armod eller Rigdom, men lad mig nyde mit tilmaalte Brød,
A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel.
9 at jeg ikke skal blive for mæt og fornægte og sige: »Hvo er HERREN?« eller blive for fattig og stjæle og volde min Guds Navn Men.
Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!
10 Bagtal ikke en Træl for hans Herre, at han ikke forbander dig, saa du maa bøde.
Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen.
11 Der findes en Slægt, som forbander sin Fader og ikke velsigner sin Moder,
Van oly nemzetség, a ki az ő atyját átkozza, és az ő anyját nem áldja.
12 en Slægt, der tykkes sig ren og dog ej har tvættet Snavset af sig,
Van nemzetség, a ki a maga szemei előtt tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott.
13 en Slægt med de stolteste Øjne, hvis Blikke er fulde af Hovmod.
Van kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!
14 en Slægt, hvis Tænder er Sværd hvis Kæber er skarpe Knive, saa de æder de arme ud af Landet, de fattige ud af Menneskers Samfund.
Van olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket.
15 Blodiglen har to Døtre: Givhid, Givhid! Der er tre, som ikke kan mættes, fire, som aldrig faar nok:
A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;
16 Dødsriget og det golde Moderliv, Jorden, som aldrig mættes af Vand, og Ilden, som aldrig faar nok. (Sheol )
A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég! (Sheol )
17 Den, som haaner sin Fader og spotter sin gamle Moder, hans Øje udhakker Bækkens Ravne, Ørneunger faar det til Æde.
A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.
18 Tre Ting undres jeg over, fire fatter jeg ikke:
E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom:
19 Ørnens Vej paa Himlen, Slangens Vej paa Klipper, Skibets Vej paa Havet, Mandens Vej til den unge Kvinde.
A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.
20 Saa er en Ægteskabsbryderskes Færd: Hun spiser og tørrer sig om Munden og siger: »Jeg har ikke gjort noget ondt!«
Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.
21 Under tre Ting skælver et Land, fire kan det ikke bære:
Három dolog alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.
22 En Træl, naar han gøres til Konge, en Nidding, naar han spiser sig mæt,
A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,
23 en bortstødt Hustru, naar hun bliver gift, en Trælkvinde, naar hun arver sin Frue.
A gyűlölt asszony alatt, ha mégis férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának.
24 Fire paa Jorden er smaa, visere dog end Vismænd:
E négy apró állata van a földnek, a melyek bölcsek, elmések:
25 Myrerne, de er et Folk uden Styrke, samler dog Føde om Somren;
A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;
26 Klippegrævlinger, et Folk uden Magt, bygger dog Bolig i Klipper;
A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán csinálják az ő házokat;
27 Græshopper, de har ej Konge, drager dog ud i Rad og Række;
Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;
28 Firbenet, det kan man gribe med Hænder, er dog i Kongers Paladser.
A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.
29 Tre skrider stateligt frem, fire har statelig Gang:
Három állat van, a mely szépen jár, sőt négy, a mely jól jár.
30 Løven, Kongen blandt Dyrene, som ikke viger for nogen;
Az oroszlán, a hős a vadak között, mely el nem fut senki elől;
31 en sadlet Stridshest, en Buk, en Konge midt i sin Hær.
A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.
32 Har du handlet som Daare i Overmod, tænker du ondt, da Haand for Mund!
Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.
33 Thi Tryk paa Mælk giver Ost, Tryk paa Næsen Blod og Tryk paa Vrede Trætte.
Mert miképen a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: úgy a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.