< Ordsprogene 23 >
1 Naar du sidder til Bords hos en Stormand, mærk dig da nøje, hvem du har for dig,
Midőn leülsz étkezni az uralkodóval, ügyelve ügyelj arra, hogy ki van előtted;
2 og sæt dig en Kniv paa Struben, i Fald du er alt for sulten.
kést tennél a torkodra, ha vágynak vagy az embere.
3 Attraa ikke hans lækre Retter, thi det er svigefuld Kost.
Ne kívánkozzál csemegéi után, hisz hazugság étele az.
4 Slid dig ikke op for at vinde dig Rigdom, brug ej din Forstand dertil!
Ne fáradozzál, hogy meggazdagodj, eszességednél fogva hagyj föl avval.
5 Skal dit Blik flyve efter den uden at finde den? Visselig gør den sig Vinger som Ørnen, der flyver mod Himlen.
A mint ráröpíted szemeidet, nincs meg; mert bizony szárnyakat csinál magának, mint a sas, mely az égbe röpül.
6 Spis ej den misundeliges Brød, attraa ikke hans lækre Retter;
Ne étkezzél az irigyszeműnek ételéből és ne kívánkozzál csemegéi után.
7 thi han sidder med karrige Tanker; han siger til dig: »Spis og drik!« men hans Hjerte er ikke med dig.
Mert olyan ő, a mint lelkében számítgat; egyél és igyál mondja neked, de szíve nincs veled.
8 Den Bid, du har spist, maa du udspy, du spilder dine fagre Ord.
Falatodat, melyet megettél, kihányod, elvesztegetted kedves beszédeidet.
9 Tal ikke for Taabens Ører, thi din kloge Tale agter han ringe.
Balgának fülei előtt ne beszélj, mert kigúnyolná szavaid eszes voltát.
10 Flyt ej ældgamle Skel, kom ikke paa faderløses Mark;
Ne told el az ősrégi határt, s az árvák földjeibe ne lépj be;
11 thi deres Løser er stærk, han fører deres Sag imod dig.
mert megváltójuk erős, ő viszi majd ügyüket ellened.
12 Vend dit Hjerte til Tugt, dit Øre til Kundskabs Ord.
Nyújtsd oda az oktatásnak szívedet és füledet a tudás mondásainak.
13 Spar ej Drengen for Tugt; naar du slaar ham med Riset, undgaar han Døden;
Ne vond meg a fiútól a fenyítést; midőn vesszővel vered, nem hal meg;
14 du slaar ham vel med Riset, men redder hans Liv fra Dødsriget. (Sheol )
te vesszővel vered őt és lelkét az alvilágtól mented meg. (Sheol )
15 Min Søn, er dit Hjerte viist, saa glæder mit Hjerte sig ogsaa,
Fiam, ha bölcs lett a szíved, örül az én szívem is;
16 og mine Nyrer jubler, naar dine Læber taler, hvad ret er!
és vigadnak veséim, mikor ajkaid egyeneset beszélnek.
17 Dit Hjerte være ikke skinsygt paa Syndere, men stadig ivrigt i HERRENS Frygt;
Ne irigykedjék szíved a vétkesekre, hanem istenfélelemben legyen egész nap.
18 en Fremtid har du visselig da, dit Haab bliver ikke til intet.
Mert bizony van jövendő, és reményed nem írtatik ki.
19 Hør, min Søn, og bliv viis, lad dit Hjerte gaa den lige Vej.
Halljad, fiam te, és légy bölcs, és igazítsd az útra szívedet.
20 Hør ikke til dem, der svælger i Vin, eller dem, der fraadser i Kød;
Ne légy azok közt, kik bort isznak, azok közt, kik húsban dőzsölnek.
21 thi Dranker og Fraadser forarmes, Søvn giver lasede Klæder.
Mert az iszákos és dőzsölő elszegényedik, és rongyokba, öltöztet a szendergés.
22 Hør din Fader, som avlede dig, ringeagt ikke din gamle Moder!
Hallgass atyádra, a ki téged nemzett, s ne gúnyolódjál, midőn megvénült az anyád.
23 Køb Sandhed og sælg den ikke, Visdom, Tugt og Forstand.
Igazságot szerezz és ne add el, bölcsességet és oktatást és értelmet.
24 Den retfærdiges Fader jubler; har man avlet en Vismand, glædes man ved ham;
Ujjongva ujjong az igaznak atyja, s a ki bölcsnek szülője, örül vele.
25 din Fader og Moder glæde sig, hun, der fødte dig, juble!
Örüljön atyád és anyád, és ujjongjon az, ki téged szült.
26 Giv mig dit Hjerte, min Søn, og lad dine Øjne synes om mine Veje!
Adjad, fiam, szívedet énnekem, és szemeid óvják meg az útjaimat.
27 Thi en bundløs Grav er Skøgen, den fremmede Kvinde, en snæver Brønd;
Mert mélységes verem a parázna nő, és szűk kút az idegen nő;
28 ja, som en Stimand ligger hun paa Lur og øger de troløses Tal blandt Mennesker.
sőt mint a rabló, úgy leselkedik ő, és hűteleneket az emberek közt gyarapít.
29 Hvem har Ak, og hvem har Ve, hvem har Kiv, og hvem har Klage? Hvem har Saar uden Grund, hvem har sløve Øjne?
Kinek jaj; kinek baj, kinek viszálykodás, kinek panasz, kinek sebek ok nélkül, kinek szemek vörössége?
30 De, som sidder sent over Vinen, som kommer for at smage den stærke Drik.
Azoknak, kik későig ülnek a bor mellett, azoknak, kik bemennek vizsgálni a kevert italt.
31 Se ikke til Vinen, hvor rød den er, hvorledes den perler i Bægeret; den glider saa glat,
Ne nézd a bort, mint piroslik, mint mutatja színét a serlegben, simán csúszik le!
32 men bider til sidst som en Slange og spyr sin Gift som en Øgle;
A végén mar mint a kígyó, és mint a baziliszk sebesít.
33 dine Øjne skuer de sælsomste Ting, og bagvendt taler dit Hjerte;
Szemeid idegen dolgokat látnak majd, és szíved ferdeségeket beszél;
34 du har det, som laa du midt i Havet, som laa du oppe paa en Mastetop.
s olyan lész, mint a ki a tenger közepén fekszik s mint a ki fekszik az árbócznak tetején.
35 »De slog mig, jeg følte ej Smerte, gav mig Hug, jeg mærked det ikke; naar engang jeg vaagner igen, saa søger jeg atter til Vinen!«
Megvertek, nem fájt nekem, ütöttek, nem éreztem; mikor ébredek föl? Még továbbra is keresem.