Ordsprogene 22

1 Hellere godt Navn end megen Rigdom, Yndest er bedre end Sølv og Guld.

Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.

2 Rig og fattig mødes, HERREN har skabt dem begge.

A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.

3 Den kloge ser Faren og søger i Skjul, tankeløse gaar videre og bøder.

Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.

4 Lønnen for Ydmyghed og HERRENS Frygt er Rigdom, Ære og Liv.

Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.

5 Paa den svigefuldes Vej er der Torne og Snarer; vil man vogte sin Sjæl, maa man holde sig fra dem.

Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.

6 Væn Drengen til den Vej, han skal følge, da viger han ikke derfra, selv gammel.

Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.

7 Over Fattigfolk raader den rige, Laantager bliver Laangivers Træl.

A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.

8 Hvo Uret saar, vil høste Fortræd, hans Vredes Ris skal slaa ham selv.

A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.

9 Den vennesæle velsignes, thi han deler sit Brød med den ringe.

Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.

10 Driv Spotteren ud, saa gaar Trætten med, og Hiv og Smæden faar Ende.

Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.

11 HERREN elsker den rene af Hjertet; med Ynde paa Læben er man Kongens Ven.

A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.

12 HERRENS Øjne agter paa Kundskab, men han kuldkaster troløses Ord.

Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.

13 Den lade siger: »En Løve paa Gaden! Jeg kan let blive revet ihjel paa Torvet.«

A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.

14 Fremmed Kvindes Mund er en bundløs Grav, den, HERREN er vred paa, falder deri.

Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.

15 Daarskab er knyttet til Ynglingens Hjerte, Tugtens Ris skal fjerne den fra ham.

A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.

16 Vold mod den ringe øger hans Eje, Gave til Rigmand gør ham kun fattig.

A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.

17 Bøj Øret og hør de vises Ord, vend Hjertet til og kend deres Liflighed!

Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.

18 Vogter du dem i dit Indre, er de alle rede paa Læben.

Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!

19 For at din Lid skal staa til HERREN, lærer jeg dig i Dag.

Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.

20 Alt i Gaar optegned jeg til dig, alt i Forgaars Raad og Kundskab

Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?

21 for at lære dig rammende Sandhedsord, at du kan svare sandt, naar du spørges.

Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.

22 Røv ej fra den ringe, fordi han er ringe, knus ikke den arme i Porten:

Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;

23 thi HERREN fører deres Sag og raner deres Ransmænds Liv.

Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.

24 Vær ej Ven med den, der let bliver hidsig, omgaas ikke vredladen Mand,

Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;

25 at du ikke skal lære hans Stier og hente en Snare for din Sjæl.

Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.

26 Hør ikke til dem, der giver Haandslag, dem, som borger for Gæld!

Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.

27 Saafremt du ej kan betale, tager man Sengen, du ligger i.

Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?

28 Flyt ej ældgamle Skel, dem, dine Fædre satte.

Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.

29 Ser du en Mand, som er snar til sin Gerning, da skal han stedes for Konger, ikke for Folk af ringe Stand.

Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.