< Ordsprogene 2 >

1 Min Søn, naar du tager imod mine Ord og gemmer mine Paalæg hos dig,
Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál,
2 idet du laaner Visdom Øre og bøjer dit Hjerte til Indsigt,
Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre,
3 ja, kalder du paa Forstanden og løfter din Røst efter Indsigt,
Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled,
4 søger du den som Sølv og leder den op som Skatte,
Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt:
5 da nemmer du HERRENS Frygt og vinder dig Kundskab om Gud.
Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz.
6 Thi HERREN, han giver Visdom, fra hans Mund kommer Kundskab og Indsigt.
Mert az Úr ád bölcseséget, az ő szájából tudomány és értelem származik.
7 Til retsindige gemmer han Lykke, han er Skjold for alle med lydefri Vandel,
Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst a tökéletesen járóknak,
8 idet han værner Rettens Stier og vogter sine frommes Vej.
Hogy megőrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja.
9 Da nemmer du Retfærd, Ret og Retsind, hvert et Spor, som er godt.
Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat.
10 Thi Visdom kommer i dit Hjerte, og Kundskab er liflig for din Sjæl;
Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz.
11 Kløgt skal vaage over dig, Indsigt være din Vogter —
Meggondolás őrködik feletted, értelem őriz téged,
12 idet den frier dig fra den ondes Vej, fra Folk, hvis Ord kun er vrange,
Hogy megszabadítson téged a gonosznak útától, és a gonoszságszóló férfiútól;
13 som gaar fra de lige Stier for at vandre paa Mørkets Veje.
A kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain.
14 som glæder sig ved at gøre ondt og jubler over vrangt og ondt,
A kik örülnek gonoszt cselekedvén, vígadnak a gonosz álnokságokon.
15 de, som gaar krogede Stier og følger bugtede Spor —
A kiknek ösvényeik görbék, és a kik az ő útaikban gonoszok.
16 idet den frier dig fra Andenmands Hustru, fra fremmed Kvinde med sleske Ord,
Hogy megszabadítson téged a nem hozzád tartozó asszonytól, az idegentől, a ki az ő beszédével hizelkedik,
17 der sviger sin Ungdoms Ven og glemmer sin Guds Pagt;
A ki elhagyja az ő ifjúságának férjét, és az ő Istenének szövetségéről elfelejtkezik;
18 thi en Grav til Døden er hendes Hus, til Skyggerne fører hendes Spor;
Mert a halálra hanyatlik az ő háza, és az ő ösvényei az élet nélkül valókhoz.
19 tilbage vender ingen, som gaar ind til hende, de naar ej Livets Stier —
Valakik mennek ahhoz, nem térnek meg, sem meg nem nyerhetik az életnek útait.
20 at du maa vandre de godes Vej og holde dig til de retfærdiges Stier;
Hogy járj a jóknak útjokon, és az igazaknak ösvényeit kövessed.
21 thi retsindige skal bo i Landet, lydefri levnes deri,
Mert az igazak lakják a földet, és a tökéletesek maradnak meg rajta.
22 men gudløse ryddes af Landet, troløse rykkes derfra.
A gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hitetlenül cselekedők kiszaggattatnak abból.

< Ordsprogene 2 >