< Ordsprogene 2 >

1 Min Søn, naar du tager imod mine Ord og gemmer mine Paalæg hos dig,
Fiam, ha elfogadod mondásaimat és parancsaimat magadnál rejted,
2 idet du laaner Visdom Øre og bøjer dit Hjerte til Indsigt,
figyeltetve füledet a bölcsségre, szívedet az értelemre hajtod;
3 ja, kalder du paa Forstanden og løfter din Røst efter Indsigt,
bizony, ha az értelmességet hívod, az értelemért hallatod szavadat;
4 søger du den som Sølv og leder den op som Skatte,
ha keresed azt, mint az ezüstöt, s mint a kincseket kutatod:
5 da nemmer du HERRENS Frygt og vinder dig Kundskab om Gud.
akkor megérted az Isten félelmét, s Isten megismerését találod.
6 Thi HERREN, han giver Visdom, fra hans Mund kommer Kundskab og Indsigt.
Mert az Örökkévaló ad bölcsességet, szájából tudást és értelmet;
7 Til retsindige gemmer han Lykke, han er Skjold for alle med lydefri Vandel,
üdvöt tartogat az egyeneseknek, pajzsa ő a gáncstalanul járóknak,
8 idet han værner Rettens Stier og vogter sine frommes Vej.
megóva a jognak ösvényeit és őrizve jámborainak útját.
9 Da nemmer du Retfærd, Ret og Retsind, hvert et Spor, som er godt.
Akkor értesz igazságot és jogot és egyenességet – a jónak minden nyomdokát.
10 Thi Visdom kommer i dit Hjerte, og Kundskab er liflig for din Sjæl;
Mert bölcsesség jut szívedbe, és tudás kedves lesz a lelkednek.
11 Kløgt skal vaage over dig, Indsigt være din Vogter —
Meggondolás fog őrködni feletted, értelem meg fog óvni tégedet.
12 idet den frier dig fra den ondes Vej, fra Folk, hvis Ord kun er vrange,
Hogy megmentsen téged a rossznak útjától, embertől, ki ferdeségeket beszél,
13 som gaar fra de lige Stier for at vandre paa Mørkets Veje.
a kik elhagyják az egyenesség ösvényeit, hogy járjanak sötétség útjain;
14 som glæder sig ved at gøre ondt og jubler over vrangt og ondt,
kik örülnek azon, hogy rosszat tesznek, vígadnak a rossznak ferdeségén;
15 de, som gaar krogede Stier og følger bugtede Spor —
kik ösvényeiken fonákok s álnokok a nyomdokaiban.
16 idet den frier dig fra Andenmands Hustru, fra fremmed Kvinde med sleske Ord,
Hogy megmentsen téged idegen asszonytól, idegen nőtől, ki simává tette mondásait;
17 der sviger sin Ungdoms Ven og glemmer sin Guds Pagt;
ki elhagyta ifjúkori társát és Istene szövetségét elfelejtette.
18 thi en Grav til Døden er hendes Hus, til Skyggerne fører hendes Spor;
Mert halálra hanyatlik az ő házával és az árnyakhoz nyomdokai.
19 tilbage vender ingen, som gaar ind til hende, de naar ej Livets Stier —
Mind, a kik bemennek hozzá, nem térnek vissza s nem érik el az élet ösvényeit.
20 at du maa vandre de godes Vej og holde dig til de retfærdiges Stier;
Azért, hogy járj a jóknak útján s megőrizzed az igazak ösvényeit.
21 thi retsindige skal bo i Landet, lydefri levnes deri,
Mert az egyenesek fogják lakni az országot és a gáncstalanok megmaradnak benne.
22 men gudløse ryddes af Landet, troløse rykkes derfra.
De a gonoszok ki fognak irtatni az országból és a hűtlenkedőket kiszakítják belőle.

< Ordsprogene 2 >