< Ordsprogene 17 >

1 Bedre en tør Bid Brød med fred end Huset fuldt af Sul med Trætte.
Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
2 Klog Træl bliver Herre over daarlig Søn og faar lod og del mellem Brødre.
Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
3 Digel til Sølv og Ovn til Guld, men den, der prøver Hjerter, er HERREN.
Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
4 Den onde hører paa onde Læber, Løgneren lytter til giftige Tunger.
A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
5 Hvo Fattigmand spotter, haaner hans Skaber, den skadefro slipper ikke for Straf.
A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
6 De gamles Krone er Børnebørn, Sønners Stolthed er Fædre.
A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
7 Ypperlig Tale er ej for en Daare, end mindre da Løgn for den, som er ædel.
Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
8 Som en Troldsten er Gave i Giverens Øjne; hvorhen den end vender sig, gør den sin Virkning.
Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
9 Den, der dølger en Synd, søger Venskab, men den, der ripper op i en Sag, skiller Venner.
Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
10 Bedre virker Skænd paa forstandig end hundrede Slag paa en Taabe.
Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
11 Den onde har kun Genstridighed for, men et skaanselsløst Bud er udsendt imod ham.
Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
12 Man kan møde en Bjørn, hvis Unger er taget, men ikke en Taabe udi hans Daarskab.
Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
13 Den, der gengælder godt med ondt, fra hans Hus skal Vanheld ej vige.
A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
14 At yppe Strid er at aabne for Vand, hold derfor inde, før Strid bryder løs.
Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
15 At frikende skyldig og dømme uskyldig, begge Dele er HERREN en Gru.
A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
16 Hvad hjælper Penge i Taabens Haand til at købe ham Visdom, naar Viddet mangler?
Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
17 Ven viser Kærlighed naar som helst, Broder fødes til Hjælp i Nød.
Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
18 Mand uden Vid giver Haandslag og gaar i Borgen for Næsten.
Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
19 Ven af Kiv er Ven af Synd; at højne sin Dør er at attraa Fald.
Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
20 Ej finder man Lykke, naar Hjertet er vrangt, man falder i Vaade, naar Tungen er falsk.
Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
21 Den, der avler en Taabe, faar Sorg, Daarens Fader er ikke glad.
A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
22 Glad Hjerte er godt for Legemet, nedslaaet Sind suger Marv af Benene.
A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
23 Den gudløse tager Gave i Løn for at bøje Rettens Gænge.
A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
24 Visdom staar den forstandige for Øje, Taabens Blik er ved Jordens Ende.
Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
25 Taabelig Søn er sin Faders Sorg, Kvide for hende, som fødte ham.
Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
26 At straffe den, der har Ret, er ilde, værre endnu at slaa de ædle.
Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
27 Den, som har Kundskab tøjler sin Tale, Mand med Forstand er koldblodig.
A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
28 Selv Daaren, der tier, gælder for viis, forstandig er den, der lukker sine Læber.
Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.

< Ordsprogene 17 >