< Ordsprogene 14 >
1 Visdom bygger sig Hus, Daarskabs Hænder river det ned.
Az asszonyok legbölcsebbike fölépítette házát, de az oktalanság önkezeivel lerontja.
2 Hvo redeligt vandrer, frygter HERREN, men den, som gaar Krogveje, agter ham ringe.
Egyenességében jár, a ki az Örökkévalót féli, de álnok az útjain, a ki őt megveti.
3 I Daarens Mund er Ris til hans Ryg, for de vise staar Læberne Vagt.
Az oktalannak szájában a gőgnek vesszeje van, de a bölcsek ajkai megőrzik őket,
4 Naar der ikke er Okser, er Laden tom, ved Tyrens Kraft bliver Høsten stor.
Ökrök híján tiszta a jászol, de termések bősége a marha erejében van.
5 Sanddru Vidne lyver ikke, det falske Vidne farer med Løgn.
Hűséges tanú nem hazudik, de hazugságokat terjeszt hazug tanú.
6 Spotter søger Visdom, men finder den ikke, til Kundskab kommer forstandig let.
Keresett a csúfoló bölcsességet, de nincs, az értelmesnek azonban könnyű a tudás.
7 Gaa fra en Mand, som er en Taabe, der mærker du intet til Kundskabs Læber.
Menj el a balga ember közeléből, és nem ismerted meg tudásnak ajkait,
8 Den kloge i sin Visdom er klar paa sin Vej, men Taabers Daarskab er Svig.
Az okosnak bölcsessége: érteni az útját, de a balgák oktatalansága csalárdság.
9 Med Daarer driver Skyldofret Spot, men Velvilje raader iblandt retsindige.
Az oktalanok közt tolmács a bűn és az egyenesek közt a jóakarat.
10 Hjertet kender sin egen Kvide, fremmede blander sig ej i dets Glæde.
A szív ismeri önmagának keservét, és örömébe nem vegyül idegen.
11 Gudløses Hus lægges øde, retsindiges Telt staar i Blomst.
A gonoszok háza megsemmisül, de az egyenesek sátra virul.
12 Mangen Vej synes Manden ret, og saa er dens Ende dog Dødens Veje.
Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
13 Selv under Latter kan Hjertet lide, og Glædens Ende er Kummer.
Nevetés közt is fájhat a szív, és az örömnek vége bánat.
14 Af sine Veje mættes den frafaldne, af sine Gerninger den, som er god.
Saját útjaiból lakik jól a tévedt szívű, az övéiből a jó ember.
15 Den tankeløse tror hvert Ord, den kloge overtænker sine Skridt.
Az együgyű minden szónak hisz, de az okos ügyel lépésére.
16 Den vise ængstes og skyr det onde, Taaben buser sorgløs paa.
A bölcs fél és kerüli a rosszat, de a balga fölháborodik és elbizakodik.
17 Den hidsige bærer sig taabeligt ad, man hader rænkefuld Mand.
A hirtelen haragú oktalanságot követ el, és a fondorlatok embere meggyűlöltetik.
18 De tankeløse giver Daarskab i Arv, de kloge efterlader sig Kundskab.
Birtokul nyertek az együgyűek oktalanságot, de az okosok körülfogják a tudást.
19 Onde maa bukke for gode, gudløse staa ved retfærdiges Døre.
Legörnyedtek a rosszak a jók előtt és a gonoszok az igaznak kapuinál.
20 Fattigmand hades endog af sin Ven, men Rigmands Venner er mange.
Társánál is gyűlöletessé válik a szegény, de a gazdagnak barátai sokan vannak.
21 Den, der foragter sin Næste, synder, lykkelig den, der har Medynk med arme.
A ki gúnyolódik felebarátján, vétkezik, de a ki könyörül a szegényeken, boldog az.
22 De, som virker ondt, farer visselig vild; de, som virker godt, finder Naade og Trofasthed.
Nemde eltévelyegnek a rosszat koholók, de szeretetet és hűséget találnak a jót koholók.
23 Ved al Slags Møje vindes der noget, Mundsvejr volder kun Tab.
Minden fáradalomból nyereség származik, de az ajkak beszédje csak hiányra visz.
24 De vises Krone er Kløgt, Taabers Krans er Daarskab.
A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák oktalansága oktalanság.
25 Sanddru Vidne frelser Sjæle; den, som farer med Løgn, bedrager.
Lelkeket ment meg az igaz tanú, de hazugságokat terjeszt a csalárd.
26 Den stærkes Tillid er HERRENS Frygt, hans Sønner skal have en Tilflugt.
Az istenfélelemben erős bizalom van, fiainak is menedékük lesz.
27 HERRENS Frygt er en Livsens Kilde, derved undgaas Dødens Snarer.
Az istenfélelem életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.
28 At Folket er stort, er Kongens Hæder, Brist paa Folk er Fyrstens Fald.
Abban, hogy sok a nép, van a király dísze, és a nemzet fogytában a fejedelem rettegése.
29 Den sindige er rig paa Indsigt, den heftige driver det vidt i Daarskab.
A késedelmes haragú nagy értelmességű, de a hirtelen indulatú oktalanságot visz el.
30 Sagtmodigt Hjerte er Liv for Legemet, Avind er Edder i Benene.
A testnek élete a szelíd szív, de a csontok rothadása a vakbuzgalom.
31 At kue den ringe er Haan mod hans Skaber, han æres ved Medynk med fattige.
A ki nyomorgatja a szegényt, az káromolta alkotóját, de tiszteli őt, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 Ved sin Ondskab styrtes den gudløse, ved lydefri Færd er retfærdige trygge.
Szerencsétlenségében eltaszíttatik a gonosz, de halálakor is bízik az igaz.
33 Visdom bor i forstandiges Hjerte, i Taabers Indre kendes den ikke.
Az értelmesnek szívében bölcsesség nyugszik, de a balgák közepében kitudódik.
34 Retfærdighed løfter et Folk, men Synd er Folkenes Skændsel.
Igazság felemeli a nemzetet, de a népek gyalázata a vétek.
35 En klog Tjener har Kongens Yndest, en vanartet rammer hans Vrede.
A király jóakarata az eszes szolgáé, de haragja lesz a szégyenletesé.