Job 5
1 »Raab kun! Giver nogen dig Svar? Og til hvem af de Hellige vender du dig?
Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
2 Thi Daarens Harme koster ham Livet, Taabens Vrede bliver hans Død.
Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.
3 Selv har jeg set en Daare rykkes op, hans Bolig raadne brat;
Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.
4 hans Sønner var uden Hjælp, traadtes ned i Porten, ingen reddede dem;
Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.
5 sultne aad deres Høst, de tog den, selv mellem Torne, og tørstige drak deres Mælk.
A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.
6 Thi Vanheld vokser ej op af Støvet, Kvide spirer ej frem af Jorden,
Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!
7 men Mennesket avler Kvide, og Gnisterne flyver til Vejrs.
Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.
8 Nej, jeg vilde søge til Gud og lægge min Sag for ham,
Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.
9 som øver ufattelig Vælde og Undere uden Tal,
A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
10 som giver Regn paa Jorden og nedsender Vand over Marken
A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.
11 for at løfte de bøjede højt, saa de sørgende opnaar Frelse,
Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
12 han, som krydser de kloges Tanker, saa de ikke virker noget, der varer,
A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
13 som fanger de vise i deres Kløgt, saa de listiges Raad er forhastet;
A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
14 i Mørke raver de, selv om Dagen, famler ved Middag, som var det Nat.
Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.
15 Men han frelser den arme fra Sværdet og fattig af stærkes Haand,
A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;
16 saa der bliver Haab for den ringe og Ondskaben lukker sin Mund.
Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.
17 Held den Mand, som revses at Gud; ringeagt ej den Almægtiges Tugt!
Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
18 Thi han saarer, og han forbinder, han slaar, og hans Hænder læger.
Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.
19 Seks Gange redder han dig i Trængsel, syv gaar Ulykken uden om dig;
Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
20 han frier dig fra Døden i Hungersnød, i Krig fra Sværdets Vold;
Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.
21 du er gemt for Tungens Svøbe, har intet at frygte, naar Voldsdaad kommer;
A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.
22 du ler ad Voldsdaad og Hungersnød og frygter ej Jordens vilde Dyr;
A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.
23 du har Pagt med Markens Sten, har Fred med Markens Vilddyr;
Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.
24 du kender at have dit Telt i Fred, du mønstrer din Bolig, og intet fattes;
Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
25 du kender at have et talrigt Afkom, som Jordens Urter er dine Spirer;
Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.
26 Graven naar du i Ungdomskraft, som Neg føres op, naar Tid er inde.
Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
27 Se, det har vi gransket, saaledes er det; det har vi hørt, saa vid ogsaa du det!
Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.
