Job 38

1 Saa svarede HERREN Job ud fra Stormvejret og sagde:

Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:

2 Hvem fordunkler mit Raad med Ord, som er uden Mening?

Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?

3 Omgjord som en Mand dine Lænder, jeg vil spørge, og du skal lære mig!

Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!

4 Hvor var du, da jeg grundede Jorden? Sig frem, om du har nogen Indsigt!

Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!

5 Hvem bestemte dens Maal — du kender det jo — hvem spændte Maalesnor ud derover?

Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?

6 Hvorpaa blev dens Støtter sænket, hvem lagde dens Hjørnesten,

Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;

7 mens Morgenstjernerne jubled til Hobe, og alle Gudssønner raabte af Glæde?

Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?

8 Hvem stængte for Havet med Porte, dengang det brusende udgik af Moders Skød,

És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;

9 dengang jeg gav det Skyen til Klædning og Taagemulm til Svøb,

Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?

10 dengang jeg brød det en Grænse og indsatte Portslaa og Døre

Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:

11 og sagde: »Hertil og ikke længer! Her standse dine stolte Vover!«

És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!

12 Har du nogen Sinde kaldt Morgenen frem, ladet Morgenrøden vide sit Sted,

Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?

13 saa den greb om Jordens Flige og gudløse rystedes bort,

Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.

14 saa den dannedes til som Ler under Segl, fik Farve, som var den en Klædning?

Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.

15 De gudløses Lys toges fra dem, den løftede Arm blev knust.

Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?

16 Har du mon været ved Havets Kilder, har du mon vandret paa Dybets Bund?

Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?

17 Mon Dødens Porte har vist sig for dig, skued du Mulmets Porte?

Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?

18 Saa du ud over Jordens Vidder? Sig frem, om du ved, hvor stor den er!

Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?

19 Hvor er Vejen til Lysets Bolig, og hvor har Mørket mon hjemme,

Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?

20 saa du kunde hente det til dets Rige og bringe det hen paa Vej til dets Bolig?

Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.

21 Du ved det, du blev jo født dengang, dine Dages Tal er jo stort!

Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!

22 Har du været, hvor Sneen gemmes, og skuet, hvor Hagelen vogtes,

Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?

23 den, jeg gemmer til Trængselens Tid, til Kampens og Krigens Dag?

A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?

24 Hvor er Vejen did, hvor Lyset deler sig, hvor Østenvinden spreder sig ud over Jorden?

Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?

25 Hvem aabnede Regnen en Rende og Tordenens Lyn en Vej

Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?

26 for at væde folketomt Land, Ørkenen, hvor ingen bor,

Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;

27 for at kvæge Øde og Ødemark og fremkalde Urter i Ørkenen?

Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?

28 Har Regnen mon en Fader, hvem avlede Duggens Draaber?

Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?

29 Af hvilket Skød kom Isen vel frem, hvem fødte mon Himlens Rim?

Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?

30 Vandet størkner som Sten, Dybets Flade trækker sig sammen.

Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?

31 Knytter du Syvstjernens Baand, kan du løse Orions Lænker?

Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?

32 Lader du Aftenstjernen gaa op i Tide, leder du Bjørnen med Unger?

A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?

33 Kender du Himmelens Love, fastsætter du dens Magt over Jorden?

Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?

34 Kan du løfte Røsten til Sky, saa Vandskyl adlyder dig?

Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?

35 Sender du Lynene ud, saa de gaar, og svarer de dig: »Her er vi!«

Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?

36 Hvem lagde Visdom i sorte Skyer, hvem gav Luftsynet Kløgt?

Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?

37 Hvem er saa viis, at han tæller Skyerne, hvem hælder Himmelens Vandsække om,

Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;

38 naar Jorden ligger i Ælte, og Leret klumper sig sammen?

Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?

39 Jager du Rov til Løvinden, stiller du Ungløvers Hunger,

Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;

40 naar de dukker sig i deres Huler; ligger paa Lur i Krat?

Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?

41 Hvem skaffer Ravnen Æde, naar Ungerne skriger til Gud og flakker om uden Føde?

Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?