Job 28
1 Sølvet har jo sit Leje, som renses, sit Sted,
Mert van az ezüstnek eredete és helye az aranynak, ahol olvasztják;
2 Jern hentes op af Jorden, og Sten smeltes om til Kobber.
a vasat a porból veszik és rézzé öntik meg a követ.
3 Paa Mørket gør man en Ende og ransager indtil de dybeste Kroge Mørkets og Mulmets Sten;
Véget vetett a sötétségnek és végesvégig kutatja át a homálynak és vakhomálynak kövét.
4 man bryder en Skakt under Foden, og glemte, foruden Fodfæste, hænger de svævende fjernt fra Mennesker.
Aknát tört távol a lakóktól; a kik elfelejtvék a lábtól, lebegtek, bolyongtak, távol a halandóktól.
5 Af Jorden fremvokser Brød, imedens dens Indre omvæltes som af Ild;
A föld – belőle ered a kenyér, s alatta fel van dúlva, mint tűzzel.
6 i Stenen der sidder Safiren, og der er Guldstøv i den.
Zafírnak helye az ő kövei, s aranyporai vannak.
7 Stien derhen er Rovfuglen ukendt, Falkens Øje udspejder den ikke;
Ösvény az, melyet nem ismer ragadozó madár s nem villant rá a sólyom szeme;
8 den trædes ikke af stolte Vilddyr, Løven skrider ej frem ad den.
nem tiporták meg a büszke vadak, nem vonult el rajta oroszlán.
9 Paa Flinten lægger man Haand og omvælter Bjerge fra Roden;
A kovára nyújtotta ki kezét, feldúlta tövükből a hegyeket.
10 i Klipperne hugger man Gange, alskens Klenodier skuer Øjet;
A sziklákban csatornákat hasított s minden drágaságot meglátott a szeme.
11 man tilstopper Strømmenes Kilder og bringer det skjulte for Lyset.
Hogy ne könnyezzenek, elkötötte a vízereket s a rejtelmet napvilágra hozza.
12 Men Visdommen — hvor mon den findes, og hvor er Indsigtens Sted?
De a bölcsesség honnan található és merre van az értelem helye?
13 Mennesket kender ikke dens Vej, den findes ej i de levendes Land;
Halandó nem ismeri a becsét a nem található az élők országában.
14 Dybet siger: »I mig er den ikke!« Havet: »Ej heller hos mig!«
A mélység mondta: nincs bennem, s a tenger mondta: nincsen nálam.
15 Man faar den ej for det fineste Guld, for Sølv kan den ikke købes,
Finom arany nem adható helyébe s árául nem mérhető le ezüst;
16 den opvejes ikke med Ofirguld, med kostelig Sjoham eller Safir;
nem mérhető föl Ófir színaranyával, drága sóhammal és zafírral;
17 Guld og Glar kan ej maale sig med den, den faas ej i Bytte for gyldne Kar,
nem ér fel vele arany és üveg, se nem cserében érte aranyedény;
18 Krystal og Koraller ikke at nævne. At eje Visdom er mere end Perler,
a korál és kristály nem is említhető, s a bölcsesség birtoka gyöngyöknél külőmb;
19 Ætiopiens Topas kan ej maale sig med den, den opvejes ej med det rene Guld.
nem ér fel vele Kús topáza, tiszta színarannyal nem mérhető fel.
20 Men Visdommen — hvor mon den kommer fra, og hvor er Indsigtens Sted?
A bölcsesség tehát honnan jön, s merre van az értelem helye?
21 Den er dulgt for alt levendes Øje og skjult for Himmelens Fugle;
El van az rejtve minden élőnek szeme elől, s az ég madarai elől eltakarva.
22 Afgrund og Død maa sige: »Vi hørte kun tale derom.«
Enyészet és halál mondták: füleinkkel hallottuk hírét.
23 Gud er kendt med dens Vej, han ved, hvor den har sit Sted;
Isten érti az útját és ő tudja helyét.
24 thi han skuer til Jordens Ender, alt under Himmelen ser han.
Mert ő a föld széléig tekint, a mi az egész ég alatt van, látja,
25 Dengang han fastsatte Vindens Vægt og maalte Vandet med Maal,
hogy a szélnek súlyát szabja, s a vizet mérték szerint határozza meg.
26 da han satte en Lov for Regnen, afmærked Tordenskyen dens Vej,
Midőn az esőnek törvényt szabott és tat a mennydörgő villámnak:
27 da skued og mønstred han den, han stilled den op og ransaged den.
akkor látta őt, számba foglalta, megállapította, át is kutatta;
28 Men til Mennesket sagde han: »Se, HERRENS Frygt, det er Visdom, at sky det onde er Indsigt.«
és mondta az embernek: lám, az Istenfélelem – az bölcsesség, s a rossztól távozni – értelem.
