Job 12
1 Saa tog Job til Orde og svarede:
Felele erre Jób, és monda:
2 Ja, sandelig, I er de rette, med eder dør Visdommen ud!
Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség!
3 Ogsaa jeg har som I Forstand, staar ikke tilbage for eder, hvo kender vel ikke sligt?
Nékem is van annyi eszem, mint néktek, és nem vagyok alábbvaló nálatok, és ki ne tudna ilyenféléket?
4 Til Latter for Venner er den, der raabte til Gud og fik Svar, den retfærdige er til Latter.
Kikaczagják a saját barátai azt, mint engem, a ki Istenhez kiált és meghallgatja őt. Kikaczagják az igazat, az ártatlant!
5 I Ulykke falder de fromme, den sorgløse spotter Faren, hans Fod staar fast, mens Fristen varer.
A szerencsétlen megvetni való, gondolja, a ki boldog; ez vár azokra, a kiknek lábok roskadoz.
6 I Fred er Voldsmænds Telte, og trygge er de, der vækker Guds Vrede, den, der fører Gud i sin Haand.
A kóborlók sátrai csendesek és bátorságban vannak, a kik ingerlik az Istent, és a ki kezében hordja Istenét.
7 Spørg dog Kvæget, det skal lære dig, Himlens Fugle, de skal oplyse dig,
Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked.
8 se til Jorden, den skal lære dig lad Havets Fisk fortælle dig det!
Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked.
9 Hvem blandt dem alle ved vel ikke, at HERRENS Haand har skabt det;
Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt?
10 han holder alt levendes Sjæl i sin Haand, alt Menneskekødets Aand!
A kinek kezében van minden élő állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.
11 Prøver ej Øret Ord, og smager ej Ganen Maden?
Nemde nem a fül próbálja-é meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt?
12 Er Alderdom eet med Visdom, Dagenes Række med Indsigt?
A vén emberekben van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é?
13 Hos ham er der Visdom og Vælde, hos ham er der Raad og Indsigt.
Ő nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.
14 Hvad han river ned, det bygges ej op, den, han lukker inde, kommer ej ud;
Ímé, a mit leront, nem épül föl az; ha valakire rázárja az ajtót, nem nyílik föl az.
15 han dæmmer for Vandet, og Tørke kommer, han slipper det løs, og det omvælter Jorden.
Ímé, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja őket, felforgatják a földet.
16 Hos ham er der Kraft og Fasthed; den, der farer og fører vild, er hans Værk.
Ő nála van az erő és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz.
17 Raadsherrer fører han nøgne bort, og Dommere gør han til Taaber;
A tanácsadókat fogságra viszi, és a birákat megbolondítja.
18 han løser, hvad Konger bandt, og binder dem Reb om Lænd;
A királyok bilincseit feloldja, és övet köt derekukra.
19 Præster fører han nøgne bort og styrter ældgamle Slægter;
A papokat fogságra viszi, és a hatalmasokat megbuktatja.
20 han røver de dygtige Mælet og tager de gamles Sans;
Az ékesen szólótól eltávolítja a beszédet és a vénektől elveszi a tanácsot.
21 han udøser Haan over Fyrster og løser de stærkes Bælte;
Szégyent zúdít az előkelőkre, és a hatalmasok övét megtágítja.
22 han drager det skjulte frem af Mørket og bringer Mulmet for Lyset,
Feltárja a sötétségből a mélységes titkokat, és a halálnak árnyékát is világosságra hozza.
23 gør Folkene store og lægger dem øde, udvider Folkeslags Grænser og fører dem atter bort;
Nemzeteket növel fel, azután elveszíti őket; nemzeteket terjeszt ki messzire, azután elűzi őket.
24 han tager Jordens Høvdingers Vid og lader dem rave i vejløst Øde;
Elveszi eszöket a föld népe vezetőinek, és úttalan pusztában bujdostatja őket.
25 de famler i Mørke uden Lys og raver omkring som drukne.
És világtalan setétben tapogatóznak, és tántorognak, mint a részeg.
