< Jeremias 48 >

1 Om Moab. Saa siger Hærskarers HERRE, Israels Gud: Ve over Nebo, thi det er lagt øde, blevet til Skamme; indtaget er Kirjatajim, med Skam er Borgen brudt ned.
Móábról. Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: Jaj Nebó fölött, mert elpusztíttatott, szégyent vallott, bevétetett Kirjátájim, szégyent vallott Miszgáb és megrettent.
2 Der er ingen Lægedom mer for Moab, intet Fryderaab i Hesjbon; de oplægger onde Raad imod det: »Kom, lad os udrydde det af Folkenes Tal!« Ogsaa du, Madmen, skal omkomme, Sværdet skal forfølge dig.
Nincs többé Móáb dicsősége, Chosbónban rosszat gondoltak ki ellene: gyertek, irtsuk ki, hogy ne legyen nemzet, te Madmén is megsemmisülsz, utánad megy a kard.
3 Hør Skriget fra Horonajim, frygteligt Brag og Sammenbrud!
Hallatszik kiáltás Chórónájimból, pusztulás és nagy romlás.
4 Moab er brudt sammen; lad Skriget lyde til Zoar.
Megtöretett Móáb, jajkiáltást hallattak a kicsinyei.
5 Ak, grædende stiger de op ad Luhits Skraaning; ak, paa Vejen til Horonajim hører de Jammerskrig.
Mert Lúchít hágóján sírással sírva mennek föl, mert Chórónájim lejtőjén szorongva vészkiáltást hallottak.
6 Fly, red eders Liv, og I skal blive som en Enebærbusk i Ørkenen.
Fussatok, mentsétek meg lelketeket; olyanok lesztek; mint a boróka a sivatagban.
7 Ja, fordi du stolede paa dine Borge og Skatte, skal ogsaa du fanges. Kemosj skal vandre i Landflygtighed, hans Præster og Fyrster til Hobe.
Mert mivel bíztál műveidben és kincseidben, téged is meghódítnak; számkivetésbe költözik Kemós, papjai és nagyjai egyetemben.
8 Hærværksmænd skal komme over hver By, ingen By skal reddes; Dalen skal ødelægges og Højsletten hærges, som HERREN har sagt.
És jön pusztító minden városra, egy város sem menekül meg: elvész a völgy és megsemmisül a rónaság, ahogy mondta az Örökkévaló.
9 Giv Moab Vinger, at det kan flyve bort; dets Byer skal blive en Ørken, saa ingen bor der.
Adjatok szárnyat Móábnak, hogy elszállva elköltözzék; városai pusztulássá lesznek, nincs bennük lakó.
10 Forbandet være den, der er lad til at gøre HERRENS Værk, forbandet den, som holder sit Sværd fra Blod.
Átkozott, ki az Örökkévaló munkáját henyén végzi, és átkozott, ki vértől visszatartja kardját!
11 Moab var tryg fra sin Ungdom, laa roligt paa sin Bærme; det hældtes ikke fra Fad til Fad og vandrede ikke i Landflygtighed; derfor holdt det sin Smag, og dets Duft tabte sig ikke.
Gondtalan volt Móáb ifjúkorától fogva és nyugodt a seprűje fölött, nem ürítették ki edényből edénybe és számkivetésbe nem ment; azért megmaradt benne az íze, és illatja el nem változott.
12 Se, derfor skal Dage komme, lyder det fra HERREN, da jeg sender Vintappere, som skal tappe det og tømme dets Fade og knuse dets Dunke.
Azért íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, és bocsátok rá felborítókat, hogy felborítsák: edényeit kiürítik és összezúzzák korsóikat.
13 Da skal Moab faa Skam af Kemosj, som Israels Hus havde Skam af Betel, som de stolede paa.
És megszégyenül Móáb Kemós miatt, amint megszégyenült Izrael háza Bét-Él, az ő bizodalmuk miatt.
14 Hvor kan I sige: »Helte er vi og djærve Folk til Krig?«
Hogyan mondhatjátok: hősök vagyunk és derék emberek a harcra!
15 Moab skal hærges med sine Byer og dets ypperste Ynglinge stige ned til at slagtes, lyder det fra Kongen, hvis Navn er Hærskarers HERRE.
Elpusztíttatott Móáb, városait megszállták és ifjainak java ledőlt mészárlásra, úgymond a király, Örökkévaló, seregek ura az ő neve.
16 Moabs Undergang er nær, dets Ulykke kommer saare hastigt.
Közel van Móáb balsorsa, hogy bekövetkezzék, és veszedelme siet nagyon.
17 Ynk det, alle dets Naboer og alle, som kender dets Navn; sig: Hvor knækkedes dog den stærke Stav, det herlige Spir!
Sajnálkozzatok rajta mind a körülötte levők és mind, akik nevét ismerik; mondjátok: mint töretett le a hatalmas bot, a díszes pálca!
18 Stig ned fra Æressædet, sæt dig i Skarnet, du, som bor der, Dibons Datter! Thi han, der hærger Moab, drager op imod dig, nedbryder dine Fæstninger.
Szállj le a dicsőségről és ülj szomjúságban Díbón leányának lakója, mert Móáb pusztítója szállt rád, elrontotta erősségeidet.
19 Staa hen paa Vejen og se dig om, du, som bor i Aroer, spørg Flygtningene og de undslupne Kvinder, sig: »Hvad er der sket?«
Az útra állj és tekints szét, Aróér lakója, kérdezd a futamodót és menekülőt, mondd meg: mi történt?
20 Moab er blevet til Skamme, ja knust. Jamrer og skrig, meld ved Arnon, at Moab er hærget,
Szégyent vallott Móáb, bizony megrettent, jajgassatok és kiáltsatok; jelentsétek az Arnónnál, hogy Móáb elpusztíttatott.
21 at Dommen er kommet over Højslettelandet, over Holon, Jaza, Mefa'at,
És ítélet jött a rónaság földjére: Chólónra, Jahczára és Méfáatra;
22 Dibon, Nebo, Bet-Diblatajim,
Díbónra, Nebóra és Bét-Diblátájimra:
23 Kirjatajim, Bet-Gamul, Bet-Meon,
Kirjátájimra, Bét Gámúlra és Bét-Meónra;
24 Kerijot, Bozra og alle Byer i Moabs Land fjernt og nær.
Keríjótra és Boczrára, meg mind a Móáb országának városaira, a távoliakra és a közeliekre.
25 Afhugget er Moabs Horn, og dets Arm er brudt, lyder det fra HERREN.
Levágatott Móáb szarva és karja eltöretett, úgymond az Örökkévaló.
26 Gør det drukkent! Thi det hovmodede sig mod HERREN; og Moab skal falde omkuld i sit eget Spy, ogsaa det skal blive til Latter.
részegítsétek meg, mert fennhéjázott az Örökkévaló ellen, hogy odacsapjon Móáb az ő okádásába és ő is nevetséggé legyen.
27 Var ikke Israel til Latter for dig? Blev det maaske grebet blandt Tyve, siden du bliver saa ivrig, hver Gang du taler derom?
Avagy nem nenevetségül volt-e neked Izrael, vajon tolvajok között érték-e rajt, hogy valahányszor beszéded volt róla, fejet csóváltál?
28 Røm fra Byerne og fæst Bo paa Klippen, Moabs Indbyggere, vær som Duen, der bygger Rede hist ved Afgrundens Rand.
Hagyjátok el a városokat és tartózkodjatok a sziklában, Móáb lakói; és legyetek mint a galamb, mely az örvény szélének oldalain fészkel.
29 Vi har hørt om Moabs Hovmod, det saare store, dets Stolthed, Overmod og Hovmod, dets opblæste Hjerte.
Hallottuk Móáb gőgjét, nagyon gőgös, büszkeségét, gőgjét, gőgösségét és szívének fennhéjázását.
30 Jeg kender, lyder det fra HERREN, dets Frækhed, dets tomme Snak, dets tomme Gerninger.
Én ismerem, úgymond az Örökkévaló, dölyfösségét, az alaptalant, kérkedését s a mi alaptalant műveltek.
31 Derfor maa jeg jamre over Moab, skrige over hele Moab, over Mændene i Kir-Heres maa jeg sukke.
Ezért jajgatok Móáb miatt, és egész Móábért kiáltok; Kir-Chéresz emberei miatt nyögnek.
32 Ja'zers Graad græder jeg over dig, Sibmas Vinstok; dine Skud overskred Havet, naaede til Ja'zer; paa din Frugt og din Høst slog Hærværksmanden ned.
Jáezér siratásánál jobban siratlak téged, Szibma szőlőtője! Indáid túlmentek a tengeren, Jáezér tengeréig értek; gyümölcsszedésedre és szüretedre a pusztító esett rá.
33 Glæde og Jubel er svundet fra Frugthaven og Moabs Land. Jeg lader Vinen svinde fra Persekarrene, ingen træder Vin.
Elvétetik öröm és ujjongás a termőföldről és Móáb országától, bort a présházakban megszüntettem, nem sajtolnak kurjantással; a kurjantás nem kurjantás.
34 Hesjbon og El'ale skriger, det høres til Jahaz; Horonajim og Eglat-Sjelisjija skriger; ak, Nimrims Vande bliver Ødemarker.
A kiáltozó Chesbóntól Eleáléig, Jáhaczig hallatták hangjukat, Czóártól Chórónájimig, Eglat-Selísíjáig, mert Nimrim vizei is puszta helyekké lesznek.
35 Jeg udrydder af Moab den, der stiger op paa Offerhøjen og tænder Offerild for dets Guder, lyder det fra HERREN.
És megszüntetek Móábnak, úgymond az Örökkévaló, olyat, aki magaslatra megy föl és istenének füstölögtet.
36 Derfor klager mit Hjerte som Fløjter over Moab, og mit Hjerte klager som Fløjter over Kir-Heres's Mænd. Godset, de vandt, gaar derfor til Spilde.
Azért fuvolaként búg a szívem Móábért, és szívem Chéresz emberei miatt fuvolaként búg, mivelhogy a vagyon, melyet szereztek, elveszett.
37 Thi hvert Hoved er skaldet, hvert Skæg revet af; i alle Hænder er der Rifter, over alle Lænder Sæk.
Mert minden fejen kopaszság és minden szakáll levágva, minden kezén vagdalások és a derékon zsák.
38 Alt er Klage paa alle Moabs Tage og Torve; thi jeg sønderbryder Moab som et usselt Kar, lyder det fra HERREN.
Mind a Móáb háztetőin és piacain csupa gyászolás; mert összetörtem Móábot, mint edényt, melyet nem kedvelnek, úgymond az Örökkévaló.
39 Hvor er Moab forfærdet! Hvor vender det Ryg med Skam! Ja, Moab er blevet til Latter og Rædsel for alle sine Naboer.
Mint rettent meg! Jajgassatok! Mint fordított Móáb hátat megszégyenülten! Így lesz nevetséggé Móáb és rettegéssé mind a körülötte levőknek.
40 Thi saa siger HERREN: Se, som en Ørn med udbredte Vinger svæver han over Moab.
Mert így szól az Örökkévaló: Íme sasként fog repülni és kiterjeszti szárnyait Móábra.
41 Kerijot er taget og Borgene faldet. Moabs Heltes Hjerte bliver paa hin Dag som en nødstedt Kvindes Hjerte.
Bevétetett Keríót és a várak elfoglaltattak; s Móáb hőseinek szíve azon napon olyan lesz, mint a vajúdó asszony szíve.
42 Moab er ødelagt og ikke mer et Folk, fordi det hovmodede sig mod HERREN.
És kiírtatik Móáb, hogy nép ne legyen, mert fennhéjázott az Örökkévaló ellen.
43 Gru og Grav og Garn kommer over dig, du, som bor i Moab, lyder det fra HERREN;
Remegés, örvény és tőr ellened Móáb lakója, úgymond az Örökkévaló.
44 den, der flygter for Gru, falder i Grav, den, der naar op af Grav, fanges i Garn. Thi jeg bringer over Moab deres Hjemsøgelses Aar, lyder det fra HERREN.
Aki futamodik a remegés miatt, az örvénybe esik és aki feljön az örvényből, megfogatik a tőrben, mert hozom rá, Móábra, büntetésük évét, úgymond az Örökkévaló.
45 I Ly af Hesjbon staar Flygtninge uden Kraft. Thi Ild farer ud fra Hesjbon, Ildslue fra Sihons Stad; den fortærer Moabs Tinding og de larmende Mænds Isse.
Chesbón árnyékában megálltak erőtlenül a futamodók, mert tűz ment ki Chesbónból és láng Szíchón városából és megemésztette Móáb szélét és a zajongás fiainak fejetetejét.
46 Ve dig, Moab, det er ude med dig, Kemosj's Folk. Thi dine Sønner slæbes i Fangenskab, dine Døtre ligesaa.
Jaj neked Móab, elveszett Kemós népe, mert elvitettek fiaid a fogságba, leányaid rabságba.
47 Men jeg vender Moabs Skæbne i de sidste Dage, lyder det fra HERREN. Saa vidt Moabs Dom.
De visszahozom Móáb foglyait a napok végén, úgymond az Örökkévaló. Idáig Móáb ítélete.

< Jeremias 48 >