Ezekiel 32
1 I det tolvte Aar paa den første Dag i den tolvte Maaned kom HERRENS Ord til mig saaledes:
És volt a tizenkettedik évben, a tizenkettedik hónapban, a hónap elsején, lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
2 Menneskesøn, istem en Klagesang over Farao, Ægyptens Konge, og sig til ham: Du Folkenes Løve, det er ude med dig! Du var som en Drage i Havet med prustende Næse, med Fødderne plumred du Vandet, oproded dets Strømme.
Ember fia, hangoztass gyászdalt Fáraó, Egyiptom királya felett és szólj hozzá: Nemzetek oroszlánja te, megsemmisültél! Holott olyan voltál, mint a szörnyeteg a tengerekben, kirontottál folyamaidban és vizeket zavartál fel lábaiddal és felkavartad folyamaikat.
3 Saa siger den Herre HERREN: Jeg breder mit Garn over dig ved en Sværm af mange Folk, de skal drage dig op i mit Net.
Így szól az Úr, az Örökkévaló: Kiterítem reád hálómat sok nép gyülekezetében, és felhoznak téged varsámban.
4 Jeg kaster dig paa Land og slænger dig hen paa Marken, lader alle Himlens Fugle slaa sig ned paa dig og al Jordens Dyr blive mætte ved dig.
És leterítlek a földön, a mező színére hajítlak és lakoztatom rajtad az ég minden madarát és jóllakatom veled az egész föld vadját.
5 Jeg lægger dit Kød paa Bjergene, fylder Dalene op med dit Aadsel,
A hegyekre vetem húsodat, és betöltöm a völgyeket büszkeségeddel.
6 vander med dit Udflaad Jorden lige til Bjergene, Kløfterne skal fyldes af dit Blod.
És megáztatom áradásos földedet véreddel a hegyekig, és a, medrek megtelnek veled.
7 Jeg skjuler Himlen, naar du slukkes, klæder dens Stjerner i Sorg, jeg skjuler Solen i Skyer, og Maanen skinner ej mer.
És betakarom, midőn eloltlak, az egeket és elsötétítem csillagaikat, a napot felhővel takarom be és a hold nem világíttatja világát.
8 Alle Himmellys klæder jeg i Sorg for dig, hyller dit Land i Mørke, lyder det fra den Herre HERREN.
Mind a világos világítókat az égen elhomályosítom miattad és sötétséget adok országodra, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
9 Jeg volder mange Folkeslags Hjerter Kvide, naar jeg bringer dine Fanger til Folkene, til Lande du ikke kender;
És megbúsítom sok népnek szívét, midőn elviszem romlásodat a nemzetek közé, oly országokba, a melyeket nem ismertél.
10 jeg lader mange Folkeslag stivne af Rædsel over dig, og deres Konger skal gyse over dig, naar jeg svinger mit Sværd for deres Ansigter; de skal ængstes uafbrudt, hver for sit Liv, den Dag du falder.
És elszörnyűködtetek rajtad sok népet, és királyaik borzadnak miattad borzadással, midőn meglebbentem kardomat arczuk előtt; és megremegnek minden pillanatban kiki életéért, ledőlted napján.
11 Thi saa siger den Herre HERREN: Babels Konges Sværd skal komme over dig.
Mert így szól az Úr, az Örökkévaló: Bábel királyának kardja jön reád.
12 Jeg styrter din Hob ved Heltes Sværd, de grummeste af alle Folkene; de hærger Ægyptens Pragt, og al dets Hob lægges øde.
Vitézek kardjai által elejtem sokaságodat, nemzetek legerőszakosabbjai valamennyien, és elpusztítják Egyiptom büszkeségét és megsemmisíttetik egész sokasága.
13 Jeg udrydder alt dets Kvæg ved de mange Vande, Menneskefod skal ej plumre dem mer, ej Dyreklov rode dem op;
És elveszítem minden állatát a nagy vizek mellől, nem zavarja föl azokat többé ember lába, és állat patái sem zavarják föl.
14 saa lader jeg Vandene klares og Strømmene flyde som Olie — lyder det fra den Herre HERREN —
Akkor lecsillapítom vizeiket és folyamaikat járatom, mint az olaj, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
15 naar jeg gør Ægypten til Ørk, saa Landet og dets Fylde er øde, naar jeg nedhugger alle, som bor der, saa de kender, at jeg er HERREN.
Midőn Egyiptom országát pusztasággá teszem és kipusztul az ország a teljességéből, midőn megverem mind a benne lakókat; és megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló.
16 Dette er en Klagesang, som du skal kvæde; Folkenes Kvinder skal kvæde den; over Ægypten og al dets larmende Hob skal de kvæde den, lyder det fra den Herre HERREN.
Gyászdal az, és gyászdalnak mondják el, a nemzetek leányai mondják azt el gyászdalnak; Egyiptom fölött és egész sokasága fölött fogják gyászdalnak elmondani, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
17 I det tolvte Aar paa den femtende Dag i ... Maaned kom HERRENS Ord til mig saaledes:
És volt a tizenkettedik évben, a hónap tizenötödikén, lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
18 Menneskesøn, klag over Ægyptens larmende Hob; syng Klagesang over den, du og Folkenes Kvinder! Far ned i Underverdenen blandt dem, der steg ned i Dybet!
Ember fia, jajgass Egyiptom sokaságán és szállítsd le őt meg hatalmas nemzetek leányait az alvilág országába, a gödörbe szállókhoz.
19 Er du lifligere end nogen anden? Stig ned og lig blandt de uomskaarne!
Kinél voltál kedvesebb? Szállj alá és hadd fektessenek a körülmetéletlenekhez.
20 Midt iblandt sværdslagne skal han segne, og al hans larmende Hob skal ligge hos ham.
A kard megöltjei közt fognak elesni; adva van a kard, vonszoljátok le őt és egész sokaságát.
21 Heltenes Førere skal tale til ham midt i Dødsriget: »Er du mægtigere end nogen anden? Stig ned og lig blandt de uomskaarne!« (Sheol h7585)
Beszélni fognak hozzá a vitézek hatalmasai az alvilágból segítőivel együtt. Alászálltak, feküsznek a körülmetéletlenek, a kard megöltjei! (Sheol h7585)
22 Der er Assur og hele hans Flok rundt om hans Grav; alle er de dræbt, faldet for Sværd;
Ott van Assúr és egész gyülekezete –körülötte sírjai, valamennyien megölöttek, a kik a kard által elestek –
23 han fik sin Grav i en Krog af Dybet, og hans Flok ligger rundt om hans Grav; alle er de dræbt, faldet for Sværd, de, som spredte Rædsel i de levendes Land.
a melynek helyeztettek sírjai a gödör hátuljába, úgy hogy gyülekezete ott van sírja körül; valamennyien megölöttek, a kard által elesettek, a kik rettegést okoztak az élők országában.
24 Der er Elam med al sin larmende Hob rundt om sin Grav; alle er de dræbt, faldet før Sværd, og de for uomskaarne ned i Underverdenen, de, som spredte Rædsel i de levendes Land; nu bærer de deres Skændsel blandt dem, der steg ned i Dybet.
Ott van Élám és egész sokasága sírja körül, valamennyien megölöttek, a kik a kard által estek el, a kik leszálltak körülmetéletlenül az alvilág országába, a kik tőlük való rettegést okoztak az élők országában és elvitték szégyenűket a gödörbe szállókhoz.
25 Iblandt dræbte fik han et Leje med al sin larmende Hob rundt om sin Grav; alle er de uomskaarne, sværdslagne; thi Rædsel for dem bredte sig i de levendes Land; nu bærer de deres Skændsel blandt dem, der steg ned i Dybet; de lagdes blandt dræbte.
Megöltek közt adtak neki fekvőhelyet egész sokaságával, körülötte az ő sírjai, valamennyien körülmetéletlenek, a kard meöltjei; mert okoztatott tőlük való rettegés az élők országában, és elvitték szégyenűket a gödörbe szállókhoz – megöltek közé adattak.
26 Der er Mesjek og Tubal med al deres larmende Hob rundt om deres Grave; alle er de uomskaarne, sværdslagne; thi de spredte Rædsel i de levendes Land;
Ott van Mésekh, Túbál és egész sokasága, körülötte sírjai; valamennyien körülmetéletlenek, kardnak megöltjei, mert tőlük való rettegést okoztak az élők országában.
27 de kom ikke til at ligge hos Heltene, Fortidens Kæmper, som for til Dødsriget i deres Rustninger, hvis Sværd blev lagt under deres Hoveder, og hvis Skjolde dækkede deres Knogler; thi Rædsel for Heltene raadede i de levendes Land. (Sheol h7585)
És nem feküsznek vitézekkel a körülmetéletlenekből elesettekkel, a kik az alvilágba szálltak hadi fegyvereikkel és kiknek fejük alá tették kardjaikat, hanem bűneik csontjaikon vannak, mert vitézektől való rettegés volt az élők országában. (Sheol h7585)
28 Ogsaa du skal ligge knust imellem de uomskaarne, blandt de sværdslagne.
Te is a körülmetéletlenek közt fogsz megtörni, és feküdni fogsz a kard megöltjeinél.
29 Der er Edom med sine Konger og alle sine Fyrster, som fik deres Grave hos de sværdslagne; hos de uomskaarne ligger de, hos dem, der steg ned i Dybet.
Ott van Edóm, királyai és mind a fejedelmei, a kik vitézségükben adattak a kard megöltjei mellé; ők a körülmetéletleneknél feküsznek és a gödörbe szállóknál.
30 Der er Nordens Herskere alle sammen og alle Zidoniere, som for ned til de dræbte, beskæmmede trods den Rædsel, de spredte ved deres Heltekraft; de ligger uomskaarne blandt de sværdslagne, de bærer deres Skændsel blandt dem, der steg ned i Dybet.
Ott vannak észak uralkodói mind és mind a Czídónbeliek, a kik alászállottak megöltekkel a tőlük való rettegés mellett vitézségüktől megszégyenülten és feküdtek körülmetéletlenül a kard megöltjeihez és elvitték szégyenűket a gödörbe szállókhoz.
31 Dem ser Farao og trøster sig over al sin larmende Hob, lyder det fra HERREN.
Azokat látja majd Fáraó és megvigasztalódik egész sokasága felől, a kardnak megöltjei: Fáraó és egész hadserege, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
32 Thi han spredte Rædsel i de levendes Land, men nu ligger han imellem uomskaarne, blandt de sværdslagne, Farao med al sin larmende Hob, lyder det fra den Herre HERREN.
Mert okoztam a tőlem való rettegést az élők országában; lefektetem a körülmetéletlenek között, a kardnak megöltjeivel, Fáraót és egész sokaságát, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
