Zakarias 3

1 Og han lod mig se Ypperstepræsten Josua, der stod for Herrens Engels Ansigt, og Satan, der stod ved hans højre Haand for at staa ham imod.

És láttatta velem Józsuát, a főpapot, amint áll az Örökkévaló angyala előtt s a Vádló ott áll jobbja felől, hogy vádolja.

2 Og Herren sagde til Satan: Herren true dig, Satan! ja, Herren true dig, han, som udvælger Jerusalem; er ikke denne en Brand, som er reddet af Ilden?

És szólt az Örökkévaló a Vádlóhoz: Megdorgál téged az Örökkévaló, te Vádló, igenis megdorgál téged az Örökkévaló, a ki Jeruzsálemet kiválasztotta – nemde tűzből kiragadott üszök ez?

3 Og Josua var iført skidne Klæder, der han stod for Engelens Ansigt.

Józsua pedig szennyes ruhákba volt öltözve, s ott állt az angyal előtt.

4 Da svarede han og sagde til dem, som stode for hans Ansigt: Tager de skidne Klæder af ham; derefter sagde han til ham: Se, jeg har borttaget din Skyld fra dig og ifører dig Helligdagsklæder!

Megszólalt és szólt az előtte állókhoz, mondván: Vegyétek le róla a szennyes ruhákat. Ekkor szólt hozzá: Lásd, eltávolítottam rólad bűnödet, s majd öltöztetnek díszruhákba.

5 Og jeg sagde: Lad dem sætte en ren Præstehue paa hans Hoved; og de satte en ren Præstehue paa hans Hoved og iførte ham Klæder, og Herrens Engel stod hos.

És mondtam: tegyenek tiszta süveget a fejére. És rátették a tiszta süveget a fejére és ruhákba öltöztették, az Örökkévaló angyala pedig ott állt.

6 Og Herrens Engel vidnede for Josua og sagde:

És megintette az Örökkévaló angyala Józsuát, mondván:

7 Saa siger den Herre Zebaoth: Dersom du vandrer i mine Veje, og dersom du tager Vare paa, hvad jeg har givet dig at varetage, da skal du baade dømme mit Hus og tage Vare paa mine Forgaarde; og jeg vil give dig Gang iblandt disse, som staa her.

Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Ha útjaim szerint jársz és ha őrizetemet megőrzöd, ha majd házamat is igazgatod te és udvaraimat is őrzöd: akkor adok neked járást az itt állók közt.

8 Hør dog, Josua, du Ypperstepræst: Du og dine Venner, som sidde for dit Ansigt, ere Mænd til Forbillede; thi se, jeg vil lade min Tjener Zemak komme.

Halljad csak, Józsua főpap, te meg társaid, kik előtted ülnek – mert jelnek való emberek ők – mert íme, én elhozom az én szolgámat, Sarjadékot.

9 Thi se, Stenen, som jeg har lagt for Josuas Ansigt, over een Sten ere syv Øjne; se, jeg udgraver Udgravningen paa den, siger den Herre Zebaoth, og jeg vil borttage dette Lands Skyld paa een Dag.

Mert íme, a kő, melyet Józsua elé tettem – egy kövön hét szem – íme én megvéstem vésését, úgymond az Örökkévaló, a seregek ura – és elmozdítom amaz országnak bűnét egy napon.

10 Paa den Dag, siger den Herre Zebaoth, skulle I kalde, den ene den anden, hen under Vintræet og hen under Figentræet.

Ama napon, úgymond az Örökkévaló, a seregek ura, hívjátok majd kiki a felebarátját, szőlőtő alá és fügefa alá.