< Salme 92 >

1 En Psalme, en Sang paa Sabbatens Dag.
Zsoltár. Ének a szombat napjára. Jó hálát mondani az Örökkévalónak és zengeni a te nevedet, Legfelső,
2 Det er godt at takke Herren og at lovsynge dit Navn, du Højeste!
hirdetni reggel a te szeretetedet és hűségedet az éjszakákon:
3 at kundgøre din Miskundhed om Morgenen og din Sandhed om Natten
a tizhúron és a lanton, zeneszóval a hárfán.
4 paa de ti Strenge og paa Psalteren til Harpens Klang.
Mert megörvendeztettél, oh Örökkévaló, cselekvéseddel, kezeid művein ujjongok.
5 Thi, Herre! du har glædet mig ved dit Værk; jeg vil synge med Fryd om dine Hænders Gerninger.
Mi nagyok a te műveid, Örökkévaló, nagyon mélységesek a gondolataid!
6 Herre! hvor store ere dine Gerninger, dine Tanker ere meget dybe.
Oktalan ember nem tudja, és balga nem érti ezt:
7 En ufornuftig Mand kender det ikke, og en Daare forstaar ikke dette.
mikor virúlnak a gonoszok, mint a fű, és virágoznak mind a jogtalanságot cselekvők – hogy megsemmisüljenek mindenkorra.
8 Naar de ugudelige grønnes som en Urt, og alle de, som gøre Uret, blomstre, er det til deres Ødelæggelse stedse og altid.
Te pedig örökké a magasban vagy, oh Örökkévaló!
9 Men du, Herre, er høj evindelig.
Mert íme ellenségeid, oh Örökkévaló, mert íme ellenségeid elvesznek, elszélednek mind a jogtalanságot cselekvők.
10 Thi se, dine Fjender, Herre! thi se, dine Fjender skulle omkomme, alle de, som gøre Uret, skulle adspredes.
De magassá tetted mint a rémét szarvamat, kenve vagyok friss olajjal.
11 Men du ophøjede mit Horn som Enhjørningens; jeg er overgydt med frisk Olie.
Nézdegéli szemem a meglesőimet; az ellenem támadókat, a gonosztevőket elhallgatják füleim.
12 Og mit Øje saa paa mine Fjender, mine Øren hørte paa de onde, som opstode imod mig.
Az igaz mint a pálmafa virúl, mint czédrus a Libánonban nagyra nő;
13 Den retfærdige skal grønnes som et Palmetræ, han skal vokse som et Cedertræ paa Libanon.
elültetve az Örökkévaló házában, Istenünk udvaraiban virítanak.
14 De, som ere plantede i Herrens Hus, de skulle grønnes i vor Guds Forgaarde.
Még gyümölcsöt teremnek a vénségben, üdék és zöldelők lesznek;
15 De skulle endnu bære Frugt, naar de ere graahærdede, de skulle være saftige og grønne til at forkynde, at Herren er oprigtig, min Klippe, og at der ikke er Uret hos ham.
hogy hirdessék, hogy egyenes az Örökkévaló, sziklám, és nincs benne jogtalanság.

< Salme 92 >