Salme 83

1 En Sang; en Psalme, af Asaf.

Ének, zsoltár Ászáftól. Isten, ne legyen nyugtod, ne hallgass s ne légy csendes, Isten!

2 Gud! ti du ikke; vær ikke tavs og hold dig ikke stille, o Gud!

Mert íme ellenségeid zúgnak és gyűlölőid fölemelték fejüket.

3 Thi se, dine Fjender larme, og dine Avindsmænd have opløftet Hovedet.

Néped ellen ravaszul tanakodnak és tanácskoznak oltalmazottjaid ellen.

4 De oplægge træskelig hemmeligt Anslag imod dit Folk, og de raadslaa imod dem, som sidde under dit Skjul.

Azt mondták: jertek, semmisítsük meg őket a nemzetek sorából, hogy többé ne említtessék Izraél neve!

5 De have sagt: Kommer og lader os udslette dem af Folkenes Tal, og Israels Navn skal ikke ydermere ihukommes.

Mert egy szívvel tanácskoztak egyaránt, ellened szövetséget kötnek:

6 Thi de have i Hjertet raadslaget med hverandre; de gøre en Pagt imod dig:

Edóm sátrai, meg az ismaeliták, Móáb és a hágáriak,

7 Edoms Telte og Ismaeliterne, Moabiterne og. Hagarenerne,

Gebál és Ammón és Amálék, Peléset Czórnak lakóival együtt.

8 Gebal og Ammon og Amalek, Filisterne med Indbyggerne i Tyrus.

Assúr is csatlakozott hozzájuk, karjukká lettek Lót fiainak. Széla.

9 Assyrien har ogsaa sluttet sig til dem, de ere blevne Lots Børns Arm. (Sela)

Tégy velük mint Midjánnal, mint Szíszerával, mint Jábinnal Kisón patakjánál!

10 Gør imod dem som imod Midianiterne, som imod Sisera, som imod Jabin ved Kisons Bæk,

Megsemmisültek Endórban, trágyájává lettek a földnek.

11 hvilke bleve ødelagte ved Endor, bleve til Gødning for Marken.

Tedd őket, nemeseiket, olyanokká mint Órébet és Zeébet, és mint Zébachot és Czalmunnát mind a fejedelmeiket.

12 Lad det gaa dem, deres Fyrster som Oreb og som Seeb, og alle deres ypperste som Seba og som Zalmuna,

Akik azt mondták: foglaljuk el magunknak Isten hajlékait!

13 dem, som have sagt: Vi ville indtage Guds Boliger til Ejendom.

Istenem, tedd őket olyanokká mint a porforgatagot, mint a tarlót a szél előtt!

14 Min Gud! lad dem hvirvle om som et Hjul, som Avner for Vejret.

Mint tűz, mely erdőt éget, és mint a láng, mely föllobbant hegyeket.

15 Som en Ild, der antænder en Skov, og som en Lue, der stikker Ild paa Bjergene,

Úgy üldözd őket viharoddal, és szélvészeddel rémítsd el.

16 saa forfølge du dem med din Storm og forfærde dem med din Hvirvelvind!

Töltsd el arczukat szégyennel, hogy keressék nevedet, oh Örökkévaló!

17 Gør deres Ansigt fuldt af Skam og lad dem søge dit Navn, o Herre!

szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, piruljanak és vesszenek el!

18 Lad dem blues og forfærdes altid og lad dem blive til Skamme og omkomme! Og lad dem kende, at du alene, hvis Navn er Herren, er den Højeste over al Jorden.

S tudják meg, hogy te, meg neved, oh Örökkévaló egyedül vagy, a legfelső az egész föld fölött.