Salme 78
1 Mit Folk! vend dine Øren til min Lære, bøjer eders Øren til min Munds Tale!
Oktató dal. Ászáftól. Figyelj, népem, tanomra, hajtsátok fületek szájam beszédjeire!
2 Jeg vil oplade min Mund med Ordsprog, jeg vil udgyde mørke Taler fra fordums Tid,
Hadd nyitom meg példázattal szájamat, bugyogtatok rejtvényeket a hajdankorból.
3 dem, som vi have hørt og vide, og vore Fædre have fortalt os.
Miket hallottunk és megtudtuk és őseink elbeszélték nekünk:
4 Dette ville vi ikke dølge for deres Børn, for den Slægt, som kommer herefter, men forkynde Herrens megen Pris og hans Styrke og hans underfulde Gerninger, som han har gjort.
nem titkoljuk el fiaiktól, az utóbbi nemzedéknek elbeszélve az Örökkévaló dicséreteit, hatalmát s csodás tetteit, melyeket mívelt.
5 Han oprettede et Vidnesbyrd i Jakob og satte en Lov i Israel, i hvilken han bød vore Fædre at kundgøre dem for deres Børn,
Fölállított bizonyságot Jákóbban, tant helyezett el Izraélben, melyeket megparancsolt őseinknek, hogy azokat tudassák fiaikkal;
6 paa det den Slægt, som kom herefter, de Børn, som skulde fødes, kunde vide det, at de kunde staa op og fortælle det for deres Børn,
azért, hogy tudja az utóbbi nemzedék, a születendő fiak, keljenek föl és beszéljék el az ő fiaiknak:
7 og at de maatte sætte deres Haab paa Gud og ikke glemme Guds Gerninger, men bevare hans Bud;
hogy Istenbe vessék bizalmukat, s ne felejtsék el Isten cselekedeteit és parancsolatait óvják meg,
8 og at de ikke skulde vorde som deres Fædre, en modvillig og genstridig Slægt, en Slægt, som ikke beredte sit Hjerte, og hvis Aand ikke holdt trofast ved Gud.
s ne legyenek mint őseik, makacskodó és engedetlen nemzedék, nemzedék, mely nem szilárdította szívét, s Istenhez nem volt hűséges a lelke.
9 Efraims Børn vare rustede Bueskytter, men svigtede paa Stridens Dag.
Efraim fiai, fegyverkezett íjászok, megfordultak a harcznak napján.
10 De holdt ikke Guds Pagt og vægrede sig ved at vandre i hans Lov.
Nem őrizték Isten szövetségét és vonakodtak tana szerint járni;
11 Og de glemte hans Gerninger og hans underfulde Ting, som han havde ladet dem se.
elfelejtették cselekményeit és csodatotteit, melyeket láttatott velük.
12 For deres Fædre havde han gjort Undere i Ægyptens Land, paa Zoans Mark.
Őseik előtt tett csodát Egyiptom országában, Czóan mezején.
13 Han adskilte Havet og lod dem gaa igennem og optaarnede Vandet som en Dynge.
Meghasította a tengert a átvonultatta őket, s megállította gátképpen a vizeket.
14 Og han ledede dem om Dagen ved Skyen og den ganske Nat ved Ildens Lys.
Vezette őket felhővel nappal, s egész éjjel tűz fényével.
15 Han kløvede Klipper i Ørken og gav dem at drikke som af store Dyb.
Sziklákat hasított a pusztában, s itatta bőven mint mélységekből;
16 Og han lod Bække strømme frem af Klippen og lod Vand rinde ned som Floder.
fakasztott folyó vizeket a szirtből, s aláeresztett folyamokként vizeket.
17 Men de bleve endnu ved med at synde imod ham, med at være genstridige imod den Højeste i Ørken.
De még tovább is vétkeztek ellene, engedetlenkedve a Legfelső iránt a sivatagban.
18 Og de fristede Gud i deres Hjerte, saa at de begærede Mad for deres Lyst.
Megkísértették Istent szivükben, eledelt kérvén vágyuknak.
19 Og de talte imod Gud; de sagde: Mon Gud kan berede et Bord i Ørken?
Isten ellen beszéltek, mondták: Bír-e Isten asztalt teríteni a pusztában?
20 Se, han har slaget Klippen, saa at der flød Vand, og Bækkene løb over; mon han og kan give Brød; mon han kan skaffe Kød for sit Folk?
Lám, ráütött a sziklára és vizek folytak és patakok ömlöttek: kenyeret is bír-e adni, avagy húst készíthet-e népének?
21 Derfor, da Herren hørte det, blev han fortørnet; og en Ild optændtes imod Jakob, og en Vrede opkom imod Israel,
Azért, meghallván az Örökkévaló, fölgerjedt, és tűz gyuladt ki Jákób ellen s harag is szállt föl Izraél ellen;
22 fordi de ikke troede paa Gud og ikke forlode sig paa hans Frelse.
mert nem hittek Istenben és nem bíztak segítségében.
23 Og han bød Skyerne heroventil og oplod Himlenes Døre.
Megparancsolta tehát a felhőknek fölül és az ég ajtóit megnyitotta,
24 Og han lod Man regne paa dem til at æde og gav dem Himmelkorn.
hullatott rájuk mannát, hogy egyenek, égi gabonát adott nekik;
25 Hver aad de stærkes Brød; han sendte dem Mad til Mættelse.
menybeliek kenyerét ette az ember, eleséget küldött nekik jóllakásra.
26 Han lod Østenvejr fare frem under Himmelen og førte Søndenvejr frem ved sin Styrke.
Keleti szelet indított az égen és hajtotta erejével a déli szelet;
27 Og han lod Kød regne ned over dem som Støv og flyvende Fugle som Havets Sand.
hullatott rájuk húst, mint a por, s mint a tengerek fövenye, szárnyas madarat;
28 Og han lod dem falde midt i sin Lejr, trindt omkring sine Boliger.
leesni engedte tábora közepébe, az ő hajlékai körül.
29 Og de aade og bleve saare mætte; han tilførte dem det, som de havde faaet Lyst til.
Ettek és jóllaktak nagyon és a mire vágyódtak, elhozta nekik.
30 De havde ikke styret deres Lyst, deres Mad var endnu i deres Mund:
El sem álltak vágyuktól, még szájukban volt ételük,
31 Da opsteg Guds Vrede imod dem, og han ihjelslog nogle iblandt de kraftigste af dem; og han nedslog de unge Mænd i Israel.
és Isten haragja ellenük fölszállt, öldökölt kövéreik közt és Izraél ifjait legörnyesztette.
32 Med alt det syndede de endnu og troede ikke paa hans underfulde Gerninger.
Mindamellett még vétkeztek és nem hittek csodatetteiben;
33 Derfor lod han deres Dage svinde hen i Forfængelighed og deres Aar i Forskrækkelse.
így hiábavalóságban fogyatta el napjaikat és esztendeiket rémületben.
34 Naar han slog dem ihjel, da søgte de ham, og de vendte om og søgte Gud aarle.
Ha ölte őket, keresték őt és újra fölkeresték Istent,
35 Og de kom i Hu, at Gud var deres Klippe, og Gud, den Højeste, deres Genløser.
megemlékeztek, hogy Isten a sziklájuk s a legfelső Isten a megváltójuk.
36 Men de talte slesk for ham med deres Mund og løj for ham med deres Tunger.
És hitegették őt szájukkal, és nyelvükkel hazudtak neki;
37 Men deres Hjerte var ikke fast med ham, og de bleve ikke bestandige i hans Pagt.
de szivük nem volt szilárd iránta s nem voltak hűségesek szövetségében.
38 Dog, han er barmhjertig, han soner Misgerning og fordærver ikke; han vendte sin Vrede mangfoldige Gange bort fra dem og lod ej sin Harme helt bryde frem.
De ő irgalmas, megbocsát bűnt és nem pusztít, sokszorta elfordítja haragját és nem ébreszti föl egész hevét.
39 Og han kom i Hu, at de vare Kød, et Aandepust, som farer hen og ej kommer tilbage.
Megemlékezett, hogy bús ők; lehellet, mely elszáll és meg nem tér.
40 Hvor tit vare de genstridige imod ham i Ørken, bedrøvede ham i de øde Steder.
Hányszor engedetlenkedtek iránta a pusztában, búsították a sivatagban!
41 Og de fristede Gud paany og mestrede den Hellige i Israel.
Újra megkísértették Istent és Izraél szentjét felbőszítették,
42 De kom ikke hans Haand i Hu paa den Dag, da han udløste dem af Nød;
nem emlékeztek meg kezéről, a napról, melyen kiváltotta őket a szorongatótól,
43 da han satte sine Tegn i Ægypten og sine Undere paa Zoans Mark;
hogy Egyiptomban tette jeleit és csodáit Czóan mezején.
44 da han forandrede deres Floder til Blod og deres Strømme, saa at de ikke kunde drikke af dem;
Vérré változtatta folyamaikat, hogy nem ihatták folyóvizeiket.
45 og han sendte alle Haande Utøj paa dem, som aad dem, og Frøer, som voldte dem Fordærvelse;
Bocsátott rájuk gyülevész vadat és az emésztette őket, békát és az pusztította őket.
46 og han gav Kornormen deres Grøde og Græshoppen deres Arbejde;
A tücsöknek adta át termésüket és szerzeményüket a sáskának.
47 han slog deres Vintræer med Hagelen og deres Morbærtræer med Isstykker;
Megölte jégesővel szőlőjüket, s vadfügefáikat jeges kővel.
48 og han overantvordede deres Dyr til Hagelen og deres Kvæg til Lynene;
Átszolgáltatta a jégesőnek a barmukat és jószágukat a villámoknak.
49 han sendte sin grumme Vrede paa dem, Harme og Fortørnelse og Angest, en Sending af Ulykkesbud;
Bocsátotta rájuk föllobbant haragját: felindulást, haragvást és szorongatást, vészangyalok csapatját.
50 han banede Vej for sin Vrede, han sparede ikke deres Sjæl fra Døden, og han overantvordede deres Liv til Pesten;
Ösvényt egyengetett haragjának, nem vonta meg a haláltól lelküket és éltüket kiszolgáltatta a dögvésznek;
51 og han slog alle førstefødte i Ægypten, Kraftens Førstegrøde i Kams Telte;
megvert minden elsőszülöttet Egyiptomban, erők zsengéjét Chám sátraiban.
52 men sit Folk lod han drage ud som Faareflokken og førte dem i Ørken som Hjorden;
Elindította népét mint a juhokat és vezérelte mint a nyájat a pusztában;
53 og han ledede dem tryggelig, at de ikke flygtede; men Havet skjulte deres Fjender.
vezette őket bizton és nem rettegtek, ellenségeiket pedig elborította a tenger.
54 Og han førte dem til sin Helligheds Landemærke, til dette Bjerg, som hans højre Haand havde forhvervet;
Elvitte őket szent határába, a hegyhez, melyet jobbja szerzett.
55 og han uddrev Hedningerne for deres Ansigt og lod disses Land tilfalde dem som Arvedel; og han lod Israels Stammer bo i deres Telte.
Kiűzött előlük nemzeteket, juttatta azokat kiosztott birtokul és lakoztatta sátraikban Izraél törzseit.
56 Men de fristede Gud, den Højeste, og vare genstridige imod ham og agtede ikke paa hans Vidnesbyrd.
De megkísértették és engedetlenkedtek Isten a Legfelső, iránt és bízonyságaít nem őrizték meg.
57 Og de vendte sig bort og bleve troløse som deres Fædre, de sloge tilbage som en falsk Bue.
Eltértek és hűtelenkedtek, mint őseik, megfordultak, mint a csalfa íj.
58 Og de opirrede ham ved deres Høje og gjorde ham nidkær ved deres udskaarne Billeder.
Bosszantották magaslataikkal és faragott képeikkel ingerelték.
59 Der Gud det hørte, da blev han fortørnet, og han foragtede Israel saare.
Hallotta Isten és fölháborodott és megvetette nagyon Izraélt.
60 Han forlod Boligen i Silo, det Paulun, som han havde sat til at bo udi iblandt Menneskene.
Ott hagyta Síló hajlékát, a sátrat, ahol emberek közt lakozott.
61 Og han gav sin Magt i Fangenskab og sin Herlighed i Fjendens Haand.
Fogságra adta hatalmát, és dicsőségét szorongatónak a kezébe.
62 Og han overantvordede sit Folk til Sværd og fortørnedes paa sin Arv.
Átszolgáltatta népét a kardnak és fölháborodott birtoka ellen.
63 Ild fortærede deres unge Mandskab, og deres Jomfruer fik ingen Brudesang.
Ifjait tűz emésztette, hajadonai pedig nászéneket nem értek.
64 Deres Præster faldt for Sværdet, og deres Enker begræd dem ikke.
Papjai a kard által estek el, és özvegyei nem siratták.
65 Da opvaagnede Herren som en sovende, som en Helt, der jubler af Vin.
Ekkor fölébredt mint alvó az Úr, mint vitéz, ki felujjong bortól;
66 Og han slog sine Fjender tilbage, han gjorde dem en evig Skam.
s megverte szorongatóit, s meghátráltak; örök gyalázatot juttatott nekik.
67 Og han forkastede Josefs Telt og udvalgte ikke Efraims Stamme;
De megvetette József sátrát s Efraim törzsét nem választotta;
68 men han udvalgte Judas Stamme, Zions Bjerg, som han elskede.
hanem kiválasztotta Jehúda törzsét, Czión hegyét, melyet megszeretett.
69 Og han byggede sin Helligdom lig Højderne, lig Jorden, hvilke han har grundfæstet evindelig.
És fölépítette, mint a magas eget, szentélyét, mint a földet, melyet örökre megalapított.
70 Og han udvalgte David, sin Tjener, og tog ham fra Faarestierne;
S megválasztotta szolgáját Dávidot s elvette őt a juhok aklai mellől;
71 fra Faarene, som gave Die, lod han ham komme at vogte Jakob sit Folk og Israel sin Arv.
szoptatós juhok mögől hozta el őt, hogy legeltesse népét Jákóbot és Izraélt, az ő birtokát;
72 Og han vogtede dem efter sit Hjertes Oprigtighed og ledede dem med forstandig Haand.
legeltette is őket szívének gáncstalansága szerint, s kezei értelmességével vezette őket.
