< Salme 58 >
1 Til Sangmesteren; „fordærv ikke‟; af David; „et gyldent Smykke‟.
A karmesternek. Ne ronts szerint. Dávidtól dal. Valóban némán beszéltek-e igazságot, egyenességgel itélitek az emberfiakat?
2 Mon I virkelig, ved at være stumme, tale Retfærdighed, dømme Retvished, I Menneskens Børn?
Sőt szívben jogtalanságokat cselekesztek, kezeitek erőszakát méritek az országban.
3 Nej, I øve Uretfærdigheder i Hjertet; I veje eders Hænders Voldsdaad ud i Landet.
Elvetemedtek a gonoszok anyaméhtől fogva, eltévelyedtek születéstől fogva a hazugságot beszélők.
4 De ugudelige ere affaldne fra Moders Liv af; de, som tale Løgn, fore vild fra Moders Skød.
Mérgük van, olyanféle mint a kígyó mérge, mint a siket viperáé, mely bedugja fülét,
5 De have Gift lig en Slanges Gift; de ere som en døv Øgle, der stopper sit Øre,
hogy meg ne hallja hangját a sugdosóknak, kiokult igézőnek igézését.
6 at den ikke skal høre paa deres Røst, som besværge, paa Manerens, som er udlært til at mane.
Isten, rombold le fogaikat szájukban, a fiatal oroszlánok zápfogait rontsd le, Örökkévaló!
7 Gud! bryd deres Tænder i deres Mund; Herre! knus de unge Løvers Kindtænder!
Olvadjanak el, mint a vizek, melyek szétfolynak – nyilait úgy feszitse, mintha letörnének! –
8 Lad dem henfly de som Vand, der løber bort; naar en skyder med sine Pile, da være disse som sløvede!
mint a csiga, mely olvadva mászik, mint koraszülött, mint vakondok, melyek napot nem láttak.
9 Lad dem være som en Snegl, der opløses, idet den gaar, som en Kvindes utidige Foster, som de, der ikke have set Solen.
Mielőtt megéreznék fazekaitok a tövist, mintegy nyersen, mintegy haragban elviszi a vihar.
10 Førend eders Gryder kunne fornemme Ilden af Tornebusken, skal Stormen hvirvle det bort, hvad enten det er frisk eller i Brand.
Örül az igaz, mert megtorlást látott, lábait füröszti a gonoszok vérében.
11 Den retfærdige skal glæde sig, fordi han har set Hævnen; han skal to sine Trin i den ugudeliges Blod. Og Mennesker skulle sige: Den retfærdige har dog Frugt; der er dog en Gud, som dømmer paa Jorden.
Majd így szól az ember: Bizony van gyümölcs az igaz számára, bizony van Isten, a ki bíró a földön.