Salme 55

1 Til Sangmesteren; med Strengeleg; en Undervisning af David. Gud! vend Øren til min Bøn og skjul dig ikke for min ydmyge Begæring.

A karmesternek, hárfajátékon. Oktató dal Dávidtól. Figyelj, oh Isten, imámra, ne húzódj el könyörgésemtől!

2 Giv Agt paa mig og bønhør mig; jeg vil overlade mig til min Klage og hyle

Figyelmezz rám és hallgass meg engem, erőlködöm panaszomban és nyögök:

3 over Fjendens Røst, over den ugudeliges Undertrykkelse; thi de vælte Uret paa mig og hade mig i Vrede.

az ellenség szavától, a gonosznak szorítása miatt; mert jogtalanságot zúdítanak reám, és haraggal gyűlölnek engem.

4 Mit Hjerte er bange inden i mig, og Dødens Rædsler ere faldne paa mig.

Szívem reszket én bennem, s halálos ijedelmek estek reám;

5 Frygt og Bæven kom over mig, og Gru lægger sig over mig.

félelem és remegés jön belém, s elborít a borzadály.

6 Og jeg sagde: Gid jeg havde Vinger som en Due, da vilde jeg flyve bort og fæste Bo.

Mondtam: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak, repülnék és megpihennék;

7 Se, jeg vilde flygte langt bort; jeg vilde blive Natten over i Ørken. (Sela)

íme, messze elbujdosnék, megszállnék a pusztában! Széla.

8 Jeg vilde haste til et Tilflugtssted for mig, fra Hvirvelvinden og Stormen.

Oda sietnék, a hol menedékem van rohanó szél elől, vikar elől.

9 Herre! opslug dem, gør deres Tunger uens; thi jeg har set Vold og Trætte i Staden.

Rontsd meg, Uram, oszlasd meg nyelvüket, mert erőszakot és viszályt láttam a városban:

10 Dag og Nat omringe de den paa dens Mure, og Uret og Møje er inden i den.

Nappal és éjjel körüljárják azt falain; jogtalanság és baj van ő benne.

11 Ondskab hersker inden i den, og Bedrageri og Svig vige ikke fra dens Gade.

Veszedelem van ő benne s nem mozdul el piaczáról elnyomás és csalárdság.

12 Thi det er ikke en Fjende, som forhaaner mig, ellers maatte jeg bære det; det er ikke min Avindsmand, som gør sig stor over mig, ellers kunde jeg skjule mig for ham;

Mert nem ellenség gyaláz engem, azt elviselném, nem gyűlölőm fenhéjázott ellenem, ő előle elrejtőzném;

13 men det er dig, et Menneske, som var min Jævnlige, min Ven og min Kynding,

hanem te magamféle ember, társam és meghittem,

14 vi, som venligt holdt Raad sammen, som vandrede i Guds Hus iblandt Skaren.

a kivel együtt édesen tanakodtunk, Isten házába jártunk a sokadalom közt.

15 Døden føre Forglemmelse over dem! lad dem fare levende ned i Dødsriget; thi der er Ondskab i deres Boliger, i deres Inderste. (Sheol h7585)

Rontson rájuk a lialál, szálljanak le az alvilágba elevenen; mert gonoszságok vannak lakukban, belsejükben. (Sheol h7585)

16 Jeg vil raabe til Gud, og Herren skal frelse mig.

Én az Istenhez kiáltok fel, és az Örökkévaló megsegít engem.

17 Jeg vil klage og hyle Aften og Morgen og Middag, og han vil høre min Røst.

Este és reggel és délben panaszkodom és nyögök, és ő hallotta szavamat;

18 Han har forløst min Sjæl i Fred fra Striden imod mig; thi de vare i Mængde mig imod.

kiváltotta békében lelkemet, az ellenem viselt harczból, mert sokan voltak ellenem.

19 Gud skal høre og svare dem, han, der bliver evindelig (Sela) efterdi der ingen Forandring er hos dem, og de ikke frygte Gud.

Meghallja Isten és lealázza őket, az ősidőben trónoló — Szelá – kik számára nincsen változás és nem félték Istent.

20 Han har lagt Haand paa dem, som havde Fred med ham; han har vanhelliget sin Pagt.

Kinyújtotta kezeit meghittjeire, megszentségtelenítette szövetségét.

21 Hans Munds Ord ere glatte som Smør; men der er Strid i hans Hjerte; hans Ord ere blødere end Olie, og dog ere de dragne Sværd.

Simább a vajnál szája, de harc a szíve; lágyabbak szavai az olajnál, de azok kirántott kardok.

22 Kast din Sag paa Herren, og han skal forsørge dig; han skal ikke evindelig tilstede, at den retfærdige rokkes.

Vesd az Örökkévalóra terhedet, ő majd eltart téged; nem engedi soha tántorogni az igazat!

23 Men du, Gud! du skal støde dem ned i Gravens Dyb; blodgerrige og falske Mænd skulle ikke naa deres Dages halve Tal; men jeg vil forlade mig paa dig.

Te pedig, Isten, leszállítod őket a verem gödrébe; vérontás és csalárdság emberei napjaik felét sem érik el, de én bízom benned.