Salme 5

1 Til Sangmesteren; paa Nekiloth; en Psalme af David.

Az éneklőmesternek a nehilótra, Dávid zsoltára. Uram, figyelmezz szavaimra; értsd meg az én sóhajtásomat!

2 Herre! vend dine Øren til mine Ord, agt paa min Tanke!

Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom!

3 Giv Agt paa mit Raabs Røst, min Konge og min Gud! thi til dig beder jeg.

Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok.

4 Herre! om Morgenen høre du min Røst! jeg vil fremstille mig om Morgenen for dig og vente.

Mert nem olyan Isten vagy te, a ki hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik tenálad gonosz.

5 Thi du er ikke en Gud, som har Lyst til Ugudelighed; den onde skal ikke bo hos dig.

Nem állhatnak meg szemeid előtt a kevélyek, gyűlölsz te minden bűnt cselekedőt.

6 Daarer skulle ikke bestaa for dine Øjne! du hader alle dem, som gøre Uret.

Elveszted, a kik hazugságot szólnak; a vérszopó és álnok embert útálja az Úr.

7 Du lader dem, som tale Løgn, gaa til Grunde: Herren har Vederstyggelighed til en blodgerrig og falsk Mand.

Én pedig a te kegyelmed sokaságából házadba mehetek; leborulok szent templomodban a te félelmedben.

8 Men jeg vil komme til dit Hus ved din store Miskundhed; jeg vil tilbede imod dit hellige Tempel i din Frygt.

Uram, vezess engem a te igazságodban az én ellenségeim miatt; egyengesd előttem a te útadat!

9 Herre! led mig i din Retfærdighed for mine Fjenders Skyld; jævn din Vej for mit Ansigt!

Mert nincsen az ő szájokban egyenesség, belsejök csupa romlottság; nyitott sír az ő torkuk, nyelvökkel hizelkednek.

10 Thi i deres Mund er intet bestandigt; deres Indre er Ondskab; deres Strube er en aaben Grav, de smigre med deres Tunge.

Kárhoztasd őket, oh Isten; essenek el saját tanácsaik által; taszítsd el őket vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak ellened.

11 Gud! døm dem skyldige, at de falde formedelst deres Anslag; nedstød dem for deres mange Overtrædelsers Skyld, thi de ere genstridige imod dig.

És majd örülnek mindnyájan, a kik bíznak benned; mindörökké vígadjanak, és te megoltalmazod őket, és örvendeznek te benned, a kik szeretik a te nevedet.

12 Men alle, som forlade sig paa dig, skulle glæde sig, de skulle fryde sig evindelig, og du skal skjule over dem; og de, som elske dit Navn, skulle fryde sig i dig. Thi du, Herre! velsigner en retfærdig, du dækker ham med Naade som med et Skjold.

Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jóvoltoddal, mint egy paizszsal.