Salme 46

1 Til Sangmesteren; af Koras Børn; en Sang; til Alamoth.

Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra. Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban.

2 Gud er vor Tillid og Styrke, en Hjælp i Angester, prøvet til fulde.

Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:

3 Derfor ville vi ikke frygte, om end Jorden forandres, og Bjergene synke ned i Havets Dyb;

Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. (Szela)

4 om end Vandene deri bruse og oprøres, Bjergene bæve for dets Vælde. (Sela)

Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.

5 Men en Strøm med sine Bække glæder Guds Stad, Helligdommen, den Højestes Boliger.

Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.

6 Gud er midt i den, den skal ikke rokkes; Gud skal hjælpe den, naar Morgenen frembryder.

Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld.

7 Hedningerne brusede, Rigerne bevægedes; han udgav sin Røst, Jorden smeltedes.

A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela)

8 Herren Zebaoth er med os, Jakobs Gud er vor faste Borg. (Sela)

Jőjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön;

9 Kommer, ser Herrens Gerninger, hvorledes han har anrettet Ødelæggelser paa Jorden.

Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tűzben.

10 Han, som kommer Krigene til at holde op indtil Jordens Ende, sønderbryder Buen og afhugger Spydet, opbrænder Vognene med Ild.

Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.

11 Lader af og vider, at jeg er Gud, ophøjet iblandt Hedningerne, ophøjet paa Jorden. Herren Zebaoth er med os, Jakobs Gud er vor faste Borg. (Sela)

A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! (Szela)