Salme 33
1 Synger med Fryd, I retfærdige, i Herren! Lovsang sømmer sig for de oprigtige.
Újjongjatok, igazak, az Örökkévalóban, az egyenesekhez illik a dicsérő dal.
2 Takker Herren med Harpe; og leger for ham paa Psaltre med ti Strenge.
Hálalkodjatok az Örökkévalónak hárfával, tízhúrú lanton zengjetek neki;
3 Synger ham en ny Sang, leger lifligt paa Strengeleg med Frydeklang.
énekeljetek neki új éneket, szépen hárfázzatok riadással!
4 Thi Herrens Ord er ret, og al hans Gerning er trofast.
Mert egyenes az Örökkévaló igéje, s minden tette hűséggel való.
5 Han elsker Retfærdighed og Dom; Jorden er fuld af Herrens Miskundhed.
Szeret igazságot és jogot, az Örökkévaló szeretetével tele a föld.
6 Himlene ere gjorte ved Herrens Ord og al deres Hær ved hans Munds Aande.
Az Örökkévaló igéje által készűltek az egek és szája lehellete által egész seregük.
7 Han holder Vandet sammen i Havet som en Dynge; han lægger de dybe Vande i Forraadskamre.
Összegyűjti mint gátba a tenger vizeit, tárházakba teczi a hullámokat.
8 Al Jorden frygte Herren! alle Verdens Indbyggere bæve for ham!
Féljenek az Örökkévalótól mind a földön levők, tőle rettegjenek mind a világ lakói.
9 Thi han talte, og det skete; han bød, saa stod det der.
Mert ő mondta és lett, parancsolta s előállt.
10 Herren gjorde Hedningernes Raad til intet, han forstyrrede Folkenes Tanker.
Az Örökkévaló megbontotta a nemzetek tanácsát, meghiúsította a népek gondolatait.
11 Herrens Raad bestaar evindelig, hans Hjertes Tanker fra Slægt til Slægt.
Az Örökkévaló tanácsa örökkön fennáll, szíve gondolatai nemzedékre meg nemzedékre.
12 Saligt er det Folk, hvis Gud Herren er, det Folk, som han udvalgte sig til Arv.
Boldog a nemzet, melynek az Örökkévaló az Istene, a nép, melyet birtoknl választett magának.
13 Herren skuede ud fra Himmelen, han saa alle Menneskens Børn.
Égből tekintett le az Örökkévaló, látta mind az ember fiait;
14 Han saa ned fra sit Højsæde til alle Jordens Indbyggere.
székének helyéből nézett a föld minden lakóira
15 Han er den, som danner deres Hjerter til Hobe, som agter paa alle deres Gerninger.
ő, ki egyetemben alkotja szívöket, a kí figyel mind a tetteikre.
16 En Konge frelses ikke ved stor Magt, en vældig fries ikke ved stor Kraft.
Nem győztes a király hadnak sokaságával, hős nem menekszik erőnek sokaságával;
17 Hesten slaar fejl til Frelse og kan ikke redde ved sin store Styrke.
hazug a ló győzelemre, erejének nagyságával meg nem ment.
18 Se, Herrens Øje er til dem, som ham frygte, som haabe paa hans Miskundhed,
Íme az Örökkévaló szeme tisztelői felé fordul, azokra, kik várakoznak szeretetére,
19 for at fri deres Sjæl fra Død og holde dem i Live i Hungersnøden.
hogy haláltól megmentse lelköket, és életben. tartsa őket éhinségben.
20 Vor Sjæl bier efter Herren, han er vor Hjælp og vort Skjold.
Lelkünk reménykedett az Örökkévalóban – segítségünk és paizsunk ö;
21 Thi i ham glædes vort Hjerte; thi vi forlade os paa hans hellige Navn.
mert ő benne örül szívünk, mert szent nevében bízunk.
22 Herre! din Miskundhed være over os, ligesom vi haabe paa dig!
Legyen szereteted, Örökkévaló, mi rajtunk, a hogy várakoztunk reád!
