Salme 25
1 En Psalme af David. Til dig, Herre! opløfter jeg min Sjæl.
Dávidé. Hozzád emelem, Uram, lelkemet!
2 Jeg forlader mig paa dig, min Gud! lad mig ikke beskæmmes, at mine Fjender ikke skulle fryde sig over mig.
Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek rajtam ellenségeim.
3 Ja, ingen, som bier efter dig, skal beskæmmes; beskæmmes skulle de, som handle troløst uden Aarsag.
Senki se szégyenüljön meg, a ki téged vár; szégyenüljenek meg, a kik ok nélkül elpártolnak tőled.
4 Herre! lad mig kende dine Veje, lær mig dine Stier.
Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.
5 Gør, at jeg gaar frem i din Sandhed, og lær mig den; thi du er min Frelses Gud, jeg bier efter dig den ganske Dag.
Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged.
6 Herre! kom din Barmhjertighed og din Miskundhed i Hu; thi de have været fra Evighed.
Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedről, mert azok öröktől fogva vannak.
7 Kom ikke mine Ungdoms Synder eller mine Overtrædelser i Hu; men kom du mig i Hu efter din Miskundhed for din Godheds Skyld, Herre!
Ifjúságomnak vétkeiről és bűneimről ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!
8 Herren er god og oprigtig, derfor underviser han Syndere om Vejen.
Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezőket.
9 Han skal gøre, at de ydmygede komme til Ret, og han skal lære de ydmygede sin Vej.
Igazságban járatja az alázatosokat, és az ő útjára tanítja meg az alázatosokat.
10 Alle Herrens Stier ere Miskundhed og Sandhed for dem, som bevare hans Pagt og hans Vidnesbyrd.
Az Úrnak minden útja kegyelem és hűség azoknak, a kik szövetségét és bizonyságait megtartják.
11 For dit Navns Skyld, Herre, forlad mig dog min Misgerning; thi den er stor.
A te nevedért, Uram, bocsásd meg bűnömet, mert sok az.
12 Hvo er den Mand, som frygter Herren? han skal undervise ham om den Vej, som han skal udvælge.
Kicsoda az, a ki féli az Urat? Megmutatja annak az útat, a melyet válaszszon.
13 Hans Sjæl skal bo i Lyksalighed, og hans Sæd skal arve Landet.
Annak lelke megmarad a jóban, és magzatja örökli a földet.
14 Herrens Omgang er med dem, som frygte ham, og hans Pagt er med dem, til at lade dem kende den.
Az Úr bizodalmas az őt félőkhöz, és szövetségével oktatja őket.
15 Mine Øjne ere stedse til Herren; thi han skal drage mine Fødder ud af Garnet.
Szemeim mindenha az Úrra néznek, mert ő húzza ki a tőrből lábamat.
16 Vend dit Ansigt til mig og vær mig naadig; thi jeg er enlig og elendig.
Tekints reám és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok.
17 Mit Hjertes Ængstelser have vidt udbredt sig; før mig ud af mine Trængsler!
Eláradtak szívemnek szorongásai, nyomorúságaimból szabadíts meg engem.
18 Se hen til min Elendighed og min Møje, og forlad mig alle mine Synder!
Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet; bocsásd meg minden bűnömet.
19 Se hen til mine Fjender, thi de ere mange; og de hade mig med uretfærdigt Had.
Lásd meg ellenségeimet, mert megsokasodtak, és gyilkos gyűlölséggel gyűlölnek engem.
20 Bevar min Sjæl og red mig, at jeg ikke beskæmmes, thi jeg tror paa dig.
Őrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam.
21 Lad Retsindighed og Oprigtighed bevare mig; thi jeg bier efter dig.
Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak.
22 Forløs, o Gud, Israel af al dets Nød!
Mentsd ki, Isten, Izráelt minden bajából.
