Salme 18
1 Til Sangmesteren; af David, Herrens Tjener, som talte Ordene af denne Sang for Herren paa den Dag, Herren havde friet ham fra alle hans Fjenders Haand og fra Sauls Haand.
A karmesternek. Az Örökkévaló szolgájától, Dávidtól; a ki elmondta az Örökkévalónak ez ének szavait, a mely napon megmentette őt az Örökkévaló mind az ellenségei kezéből és Sául kezéből. Mondta: Szeretlek, Örökkévaló, én erőm!
2 Og han sagde: Herre! jeg har dig hjertelig kær, min Styrke!
Az Örökkévaló szírtem és váram és megszabadítóm, Istenem, sziklám, kiben menedékem van, paizsom, üdvöm szarúja, mentsváram!
3 Herren er min Klippe, min Befæstning og min Frelser; min Gud er min Klippe, paa hvem jeg forlader mig, mit Skjold og mit Frelsens Horn, min faste Borg.
A dicséretest szólítom, az Örökkévalót, és elleneimtől megsegíttetem.
4 Jeg vil paakalde Herren, som bør loves, saa bliver jeg frelst fra mine Fjender.
Körülfogtak halálnak kötelei, vésznek árjai ijesztettek;
alvilágnak kötelei környékeztek, elém kerültek a halálnak tőrei. (Sheol h7585)
6 Helvedes Reb omgave mig; Dødens Snarer kom over mig. (questioned)
Szorultságomban szólítom az Örökkévalót és Istenemhez fohászkodom; hallja templomából szavamat, fohászom eléje jut, füleibe.
7 Da jeg var i Angest, raabte jeg til Herren, ja, jeg raabte til min Gud; han hørte min Røst fra sit Tempel, og mit Raab til ham kom for hans Øren.
Ingott, rengett a föld, a hegyek alapjai megreszkettek, meginogtak, mert haragra lobbant.
8 Og Jorden bævede og rystede, og Bjergenes Grundvolde skælvede; og de bævede, thi han var vred.
Füst szállott fel orrából és tűz emésztett a szájából, parázs izzott belőle.
9 Der opgik Røg af hans Næse, og Ild af hans Mund fortærede; Gløder gnistrede ud af den.
meghajtotta az eget és leszállt, s ködhomály lábai alatt.
10 Og han bøjede Himmelen og for ned, og der var Mørkhed under hans Fødder.
Kérubra űlt és repült; suhant a szélnek szárnyain.
11 Og han for paa Keruben og drog frem, og han fløj paa Vejrets Vinger.
Sötétséget tett rejtekévé, maga körül sátoráúl, vizek sötétjét, fellegek sűrűjét.
12 Han satte Mørkhed til sit Skjul, til sit Paulun trindt omkring sig, mørke Vande og tykke Skyer.
A fénytől őelőtte elvonúltak felhői – jégeső és tűzparazsak.
13 Fra Glansen foran ham fore hans Skyer frem, Hagel og Gløder.
Égben dörgött az Örökkévaló, s a legfelsőbb adja hangját – jégesőt és tűzparazsat.
14 Og Herren tordnede i Himmelen, og den Højeste udgav sin Røst; der var Hagel og Gløder.
Küldte nyilait és szétszórta őket, villámokat lőtt és megzavarta őket.
15 Og han udskød sine Pile og adspredte dem, og han lod det lyne stærkt og forfærdede dem.
Meglátszottak a vizeknek medrei, feltárúltak a vi1ág alapjai, dorgálásodtól, oh Örökkévaló, orrod fuvallatának leheletétől.
16 Da saas Vandenes Leje, og Jordens Grundvolde blottedes ved din Trusel, Herre! ved din Næses Aandes Vejr.
Lenyúl a magasból, megfog engem, kihúz engem nagy vizekből.
17 Han udrakte sin Haand fra det høje, han hentede mig, han drog mig op af de store Vande.
Megment hatalmas ellenemtől, és gyűlölőimtől, mert erősbek nálam.
18 Han friede mig fra min stærke Fjende og fra mine Avindsmænd; thi de vare mig for stærke.
Elém törtek balsorsom napján, de az Örökkévaló támaszom volt.
19 De overfaldt mig i min Modgangs Tid; men Herren var min Understøttelse.
Kivezetett engem tágas térre, kiragadott, mert kedvelt engem.
20 Og han førte mig ud i det frie; han frelste mig, thi han havde Lyst til mig.
Cselekszik velem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint viszonoz nekem.
21 Herren vederlagde mig efter min Retfærdighed; han betalte mig efter mine Hænders Renhed.
Mert megőriztem az Örökkévaló útjait és nem tértem el gonoszúl Istenemtől;
22 Thi jeg har bevaret Herrens Veje, og jeg er ikke funden skyldig for min Gud.
mert ítéletei mind előttem vannak, és törvényeit nem távolítom el magamtól.
23 Thi alle hans Domme ere for mig, og fra hans Skikke viger jeg ikke.
Gáncstalan voltam ő vele: őrizkedtem bűnömtől.
24 Men jeg var oprigtig for ham og vogtede mig for min Synd.
S viszonzott nekem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint szemei előtt.
25 Og Herren betalte mig efter min Retfærdighed, efter mine Hænders Renhed for hans Øjne.
Kegyessel kegyesen bánsz, gáncstalan férfiúval gáncstalanúl;
26 Imod den fromme beviser du dig from; imod den oprigtige Mand viser du dig oprigtig;
megtisztúlttal tisztán bánsz, fonákkal ferdén.
27 imod den rene viser du dig ren, og imod den forvendte viser du dig forvendt.
Mert te a szegény népet megsegíted és a büszke szemeket leslázod.
28 Thi du frelser det elendige Folk, og du fornedrer de høje Øjne.
Mert te világíttatod mécsesemet, az Örökkévaló, én Istenem fénynyé teszi sötétségemet.
29 Thi du bringer min Lampe til at lyse; Herren min Gud opklarer mit Mørke.
Mert veled rohanok meg csapatot, s Istenemmel ugrok fel falra.
30 Thi ved dig stormer jeg imod en Trop, og ved min Gud springer jeg over en Mur.
Az Isten – gáncstalan az útja, az Örökkévaló szava salaktalan, paizsa ő mind a benne menedéket keresőknek.
31 Guds Vej er fuldkommen; Herrens Tale er lutret, han er alle dem et Skjold, som tro paa ham.
Mert ki Isten az Örökkévalón kívűl, és ki a szikla Istenünkön kívűl.
32 Thi hvo er en Gud uden Herren? og hvo er en Klippe uden vor Gud?
Az Isten az, ki felövez engem erővel, és gáncstalanná tette útamat.
33 Den Gud, som omgjorder mig med Kraft og gør min Vej fuldkommen,
Olyanná teszi lábaimat, mint az őzök, állnom enged magaslataimon.
34 han gør mine Fødder som Hindernes og lader mig staa fast paa mine Høje.
Karczra tanítja kezeimet, hogy érczíjjat ragadjanak karjaim.
35 Han vænner mine Hænder til Striden, og mine Arme spænde Kobberbuen.
Adtad nekem üdvödnek paizsát, jobbod támaszt engem, és nagygyá tesz a nyájasságod.
36 Og du giver mig din Frelses Skjold, og din højre Haand understøtter mig, og din Nedladelse gør mig stor.
Kitágítod léptemet én alattam, hogy meg ne tántorodjanak a bokáim.
37 Du gør Rummet vidt under mig for mine Skridt, og mine Ankler vakle ikke.
Üldözöm ellenségeimet és útolérem, vissza se térek, míg el nem pusztítottam őket.
38 Jeg forfølger mine Fjender og naar dem og vender ikke tilbage, før jeg har udryddet dem.
Szétzúzom őket, hogy föl sem kelhetnek, elhullanak lábaim alatt.
39 Jeg knuser dem, at de ikke kunne staa op; de faldt under mine Fødder.
Felöveztél erővel a karczra, legörnyeszted támadóimat alattam.
40 Og du har omgjordet mig med Kraft til Striden; du bøjede mine Modstandere under mig.
Ellenségeimet háttal fordítottad felém, gyűlölőimet, hogy megsemmítsem.
41 Og du har drevet mig mine Fjender paa Flugt; mine Hadere udryddede jeg.
Fohászkodnak, de nincs segítő, az Örökkévalóhoz, de nem hallgatta meg őket.
42 De raabte, men der var ingen Frelser; til Herren, men han svarede dem ikke.
Szétmorzsolom őket, mint port szél előtt, mint utczák sarát, kiürítem őket.
43 Og jeg støder dem smaa som Støv for Vejret, som Dynd paa Gader fejer jeg dem bort.
Megszabadítottál népnek küzdelmeitől, teszel engem nemzetek fejévé, nem-ismertem nép szolgál engem.
44 Du udfriede mig fra Folkenes Kiv, du satte mig til Hedningernes Hoved, et Folk, som jeg ikke kendte, de tjene mig.
Fülhallásra engednek nekem, külföldnek fiai hízelegnek nekem.
45 Da deres Øren hørte om mig, adløde de mig, den fremmedes Børn smigrede for mig.
Külföldnek fiai ellankadnak, remegve jönnek zárt helyeikből.
46 Den fremmedes Børn henvisne; de komme skælvende frem af deres Borge.
Él az Örökkévaló, áldva legyen a sziklám, magasztaltassék üdvöm Istene;
47 Herren lever, højlovet er min Klippe og højt ophøjet min Frelses Gud,
az Isten, ki nékem megtorlást enged és népeket alám hódoltat,
48 den Gud, som giver mig Hævn, og tvinger Folkene under mig.
megszabadít ellenségeimtől, támadóim közül is fölemelsz, erőszaknak emberétől megmentesz.
49 Du er den, som udfrier mig fra mine Fjender, du sætter mig i Sikkerhed for mine Modstandere, du redder mig fra Voldsmanden.
Azért magasztallak a nemzetek közt, oh Örökkévaló, és nevednek hadd dallok;
50 Derfor vil jeg bekende dig, Herre! iblandt Hedningerne og lovsynge dit Navn. Stor Frelse beviser han sin Konge og gør Miskundhed imod sin Salvede, imod, David og imod hans Sæd evindelig.
ki nagygyá teszi királyának segítségét és kegyet mível fölkentjével, Dáviddal és magzatjával örökké.
