< Salme 123 >

1 Til dig opløfter jeg mine Øjne, du, som sidder i Himmelen!
Zarándoklás éneke. Hozzád emeltem szemeimet, te ki az égben trónolsz!
2 Se, som Tjeneres Øjne agte paa deres Herrers Haand, som en Tjenestepiges Øjne paa hendes Frues Haand, saa agte vore Øjne paa Herren vor Gud, indtil han vorder os naadig.
Íme, mint szolgák szemei uruknak kezére, mint szolgáló szemei úrnője kezére: úgy fordulnak szemeink az Örökkévalóhoz Istenünkhöz, mígnem kegyelmez nekünk.
3 Vær os naadig, Herre! vær os naadig; thi vi ere saare mættede af Foragt.
Kegyelmezz nekünk, Örökkévaló, kegyelmezz nekünk, mert bőven jóllaktunk a csúfolással;
4 Vor Sjæl er saare mættet af de sorgløses Spot og de hovmodiges Foragt.
bőven is jóllakott lelkünk, gúnyjával a gondtalanoknak, csúfolásával a gőgös elnyomóknak.

< Salme 123 >