Salme 122

1 Jeg glædede mig ved dem, som sagde til mig: Vi ville gaa til Herrens Hus.

Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!

2 Vore Fødder stode i dine Porte, Jerusalem!

Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!

3 Jerusalem, du, som er bygget op som en Stad, der er tæt sammenbygget,

Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!

4 hvorhen Stammerne droge op, Herrens Stammer efter Israels Lov, for at prise Herrens Navn.

A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.

5 Thi der var Stole satte til Dom, Stole for Davids Hus.

Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.

6 Beder om Jerusalems Fred; Ro finde de, som elske dig.

Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!

7 Der være Fred paa din Mur, Ro i dine Paladser!

Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.

8 For mine Brødres og mine Venners Skyld vil jeg sige: Fred være i dig!

Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!

9 For Herrens vor Guds Hus's Skyld vil jeg søge dit Bedste.

Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!