< Salme 107 >
1 Priser Herren! thi han er god, thi hans Miskundhed varer evindelig.
Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme!
2 Det maa de sige, som ere genløste af Herren, de, han har genløst af Modstanderens Haand,
Ezt mondják az Örökkévaló megváltottjai, akiket megváltott szorongatónak kezéből,
3 og de, som han har samlet hjem fra Landene, fra Øster og fra Vester, fra Norden og fra Havet.
és országokból gyűjtötte őket össze: keletről és nyugatról, északról és a tenger felől.
4 De fore vild i Ørken, paa en øde Vej, de fandt ingen Stad, som de kunde bo udi;
Tévelyegtek a pusztában, sivatag úton, lakó várost nem találtak;
5 de vare hungrige og tørstige tillige; deres Sjæl vansmægtede i dem.
éhesek, szomjasak is, lelkük ellankad ő bennök.
6 Og de raabte til Herren, da de vare i Angest, han friede dem af deres Trængsler.
És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megmentette őket,
7 Og han førte dem paa den rette Vej, at de gik til en Stad, som de kunde bo udi.
járatta őket egyenes úton, hogy lakó városba menjenek.
8 Lad dem takke Herren for hans Miskundhed og for hans underfulde Gerninger imod Menneskens Børn;
Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelemért, és csodatotteiért az emberfiaival;
9 thi han har mættet en tørstig Sjæl og har fyldt en hungrig Sjæl med godt.
mert jóllakatta az elepedt lelket, s az éhes lelket megtöltötte jóval!
10 De sade i Mørke, og i Dødens Skygge, bundne i Elendighed og Jern;
Kik sötétségben és homályban ülnek, nyomorúságnak s vasnak foglyai,
11 thi de havde været genstridige imod Guds Ord og havde foragtet den Højestes Raad;
mert engedetlenkedtek Isten szavai iránt és a Legfelsőnek tanácsát megvetették;
12 og han ydmygede deres Hjerter ved Lidelse; de styrtede, og der var ingen Hjælper.
hát megalázta szenvedésben szivöket, megbotlottak s nincs, ki segítsen.
13 Og de raabte til Herren, da de vare i Angest, han frelste dem af deres Trængsler.
És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket,
14 Han udførte dem af Mørket og Dødens Skygge og sønderrev deres Baand.
kivezeti őket sötétségből és homályból, és kötelékeiket szétszakítja.
15 Lad dem takke Herren for hans Miskundhed og for hans underfulde Gerninger imod Menneskens Børn;
Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival;
16 thi han har sønderbrudt Kobberporte og sønderhugget Jernslaaer.
mert összetört érczajtókat és vasreteszeket szétvágott.
17 De Daarer! de bleve plagede for deres Overtrædelsers Vej og for deres Misgerningers Skyld.
Akik oktalanok bűntettük útja miatt és bűneik miatt sanyarognak,
18 Deres Sjæl fik Vederstyggelighed til al Mad, og de kom nær til Dødens Porte.
minden eledelt utál a lelkük s eljutottak a halál kapuihoz.
19 Og de raabte til Herren, da de vare i Angest, han frelste dem af deres Trængsler.
És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket,
20 Han sendte sit Ord og helbredede dem og reddede dem fra deres Grave.
igéjét küldi és meggyógyítja őket s kiszabadítja vermeikből;
21 Lad dem takke Herren for hans Miskundhed og for hans underfulde Gerninger imod Menneskens Børn
adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatotteiért az emberfiaival,
22 og ofre Takofre og fortælle hans Gerninger med Frydesang.
s áldozzanak hálaáldozatokat, s beszéljék el tetteit ujjongással!
23 De fore ud paa Havet i Skibe, de udrettede deres Gerning paa de store Vande,
Kik tengerre szállanak hajókon, munkát végeznek nagy vizeken,
24 de saa Herrens Gerninger og hans Underværker paa Dybet.
ők látták az Örökkévaló tetteit és csodatetteit a mélységben:
25 Han bød og lod et Stormvejr rejse sig, og det opløftede dets Bølger.
szólt s támasztott szélvihart s az fölemelte hullámait,
26 De fore op imod Himmelen, de fore ned i Afgrundene, deres Sjæl forsagede under Ulykken.
fölszállnak égbe, lesülyednek mélységekbe, lelkük elcsüggedt a bajban,
27 De dreves omkring og ravede som den drukne, og al deres Visdom var udtømt.
forognak és inognak mint a részeg, és minden bölcseségök elenyészik.
28 Og de raabte til Herren, da de vare i Angest, og han udførte dem af deres Trængsler.
És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, és szorongásaikból kivezeti őket;
29 Han lod Stormen stille af, og Bølgerne lagde sig.
megállítja a vihart csendességgé s lecsillapodtak hullámaik;
30 Da bleve de glade, at disse vare blevne stille; og han førte dem i Havn efter deres Begæring.
s örültek, hogy elhallgattak, s elvezette őket kívánságuk révébe.
31 Lad dem takke Herren for hans Miskundhed og for alle hans underfulde Gerninger imod Menneskens Børn
Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival,
32 og ophøje ham i Folkets Forsamling og prise ham der, hvor de gamle sidde.
s magasztalják őt népnek gyülekezetében s vének ülésében dicsérjék őt!
33 Han gjorde Floder til en Ørk og Kildegrund til tørre Steder;
Folyamokat tett pusztává s víznek eredőit tikkadtsággá,
34 et frugtbart Land til Saltland for deres Ondskabs Skyld, som boede deri.
termékeny országot sós földdé a benne lakók rosszasága miatt;
35 Han gjorde Ørken til en vandrig Sø og tørt Land til Kildegrund.
pusztát tett vizes tóvá és sivatag földet víznek eredőivé,
36 Og han lod de hungrige bo der, og de grundede en Stad, som de kunde bo udi.
és letelepített ott éhezőket s lakó várost alapítottak.
37 Og de besaaede Agre og plantede Vingaarde, og disse bare Frugt til Indtægt.
Bevetettek mezőket és ültettek szőlőket, és gyümölcsöt, termést szerzettek.
38 Og han velsignede dem, og de bleve saare formerede, og han formindskede ikke deres Kvæg.
Megáldotta őket, s megsokasodtak nagyon és barmukat nem kevésbítette.
39 Derefter bleve de formindskede og nedbøjede af Trængsel, Ulykke og Bedrøvelse.
De megkevesbedtek és meggörnyedtek bajnak és bánatnak nyomásától.
40 Han udøser Foragt over Fyrster og lader dem fare vild i den vejløse Ørk.
Csúfot önt nemesekre s eltévelyítette őket úttalan pusztaságban;
41 Men han ophøjede en fattig af Elendighed og satte Slægterne som Hjorde.
de felmagasította a szükölködőt a nyomorúságból s olyanná tette a családokat, mint a juhok.
42 De oprigtige skulle se det og glæde sig; men al Uretfærdighed har lukket sin Mund til.
Látják az egyenesek és örülnek, s minden jogtalanság elzárja száját.
43 Hvo er viis, at han bevarer disse Ting og forstaar Herrens Miskundhed!
Ki oly bölcs, hogy megőrizze ezeket, hogy ügyeljenek az Örökkévaló kegyelmeire.