Salme 106
1 Priser Herren! thi han er god, thi hans Miskundhed varer evindelig.
Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
2 Hvo kan udsige Herrens vældige Gerninger, forkynde al hans Pris?
Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?
3 Salige ere de, som holde over Ret, og den, som øver Retfærdighed alle Tider.
Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.
4 Herre! kom mig i Hu med din Kærlighed til dit Folk, besøg mig med din Frelse,
Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,
5 at jeg maa skue dine udvalgtes Lykke, glæde mig ved dit Folks Glæde, prise mig lykkelig i Samfund med din Arv.
Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
6 Vi have syndet med vore Fædre, vi have handlet ilde og gjort Ugudelighed.
Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
7 Vore Fædre i Ægypten vilde ikke forstaa dine underfulde Gerninger, de kom ikke din store Miskundhed i Hu, men vare genstridige ved Havet, ved det røde Hav.
Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
8 Dog frelste han dem for sit Navns Skyld, for at kundgøre sin Magt.
De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
9 Og han truede det røde Hav, og det blev tørt, og han lod dem gaa igennem Dybet som igennem Ørken.
Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.
10 Og han frelste dem af Avindsmandens Haand og genløste dem af Fjendens Haand.
És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.
11 Og Vandene skjulte deres Modstandere, der blev ikke een tilovers af dem.
Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
12 Da troede de paa hans Ord, de sang hans Pris.
És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.
13 Dog glemte de hans Gerninger snart, de biede ikke paa hans Raad.
Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!
14 Men de fik stor Begærlighed i Ørken og fristede Gud i det øde Land.
Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
15 Da gav han dem det, de begærede, men lod deres Liv tæres hen.
És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
16 Og de bare Avind imod Mose i Lejren, imod Aron, Herrens hellige.
És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
17 Jorden oplod sig og opslugte Dathan, og den skjulte Abirams Hob.
Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
18 Og Ild flammede op iblandt deres Hob, en Lue fortærede de ugudelige.
És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
19 De dannede en Kalv ved Horeb og tilbade et støbt Billede.
Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.
20 Og de ombyttede deres Herlighed med Billedet af en Okse, som æder Urter.
Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
21 De glemte Gud, deres Frelser, som havde gjort store Ting i Ægypten,
Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,
22 underfulde Gerninger i Kams Land, forfærdelige Ting ved det røde Hav.
Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
23 Og han sagde, at han vilde ødelægge dem; dersom Mose, hans udvalgte, ikke havde stillet sig i Gabet for hans Ansigt, at afvende hans Vrede fra at ødelægge dem —!
Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.
24 De foragtede ogsaa det yndige Land, de troede ikke hans Ord.
És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.
25 Men de knurrede i deres Telte, de hørte ikke paa Herrens Røst.
És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
26 Og han svor dem med oprakt Haand, at han vilde lade dem falde i Ørken,
De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;
27 og at han vilde lade deres Afkom falde iblandt Hedningerne og bortstrø dem i Landene.
S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.
28 Og de bandt sig til Baal-Peor og aade af Ofrene til de døde Afguder.
Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
29 Og de opirrede ham med deres Idrætter, saa at en Plage brød løs paa dem,
És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
30 Da stod Pinehas frem og holdt Dom, og Plagen hørte op.
Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.
31 Og det blev regnet ham til Retfærdighed fra Slægt til Slægt evindelig.
És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
32 De fortørnede ham ogsaa ved Meribas Vand, og det gik Mose ilde for deres Skyld.
Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
33 Thi de vare genstridige imod hans Aand, og han talte ubetænksomt med sine Læber.
Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
34 De ødelagde ikke Folkene, om hvilke Herren havde sagt det til dem.
Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.
35 Men de blandede sig med Hedningerne og lærte deres Gerninger.
Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
36 Og de tjente deres Afguder, og disse bleve dem til en Snare.
És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.
37 Og de ofrede deres Sønner og deres Døtre til Magterne.
És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
38 Og de udøste uskyldigt Blod, deres Sønners og deres Døtres Blod, som de ofrede til Kanaans Afguder, og Landet vanhelligedes af Blodet.
És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.
39 Og de besmittede sig ved deres Gerninger, og de bolede ved deres Idrætter.
És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
40 Da optændtes Herrens Vrede imod hans Folk, og han fik en Vederstyggelighed til sin Arv.
De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.
41 Og han gav dem i Hedningernes Haand, og deres Avindsmænd herskede over dem.
És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.
42 Og deres Fjender trængte dem, og de bleve ydmygede under deres Haand.
És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
43 Han friede dem mange Gange; men de satte sig op imod ham i deres Raad, og de bleve nedtrykte for deres Misgerningers Skyld.
Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.
44 Dog saa han til dem, da de vare i Angest, idet han hørte deres Raab.
De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
45 Og han kom sin Pagt i Hu, dem til Bedste, og det angrede ham efter hans store Miskundhed.
És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.
46 Og han lod dem finde Barmhjertighed hos alle dem, som havde bortført dem.
És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.
47 Frels os, Herre, vor Gud! og saml os fra Hedningerne, at vi kunne takke dit hellige Navn, rose os af din Pris!
Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
48 Lovet være Herren, Israels Gud, fra Evighed og indtil Evighed; og alt Folket siger: Amen. Halleluja!
Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.
