< Ordsprogene 16 >

1 Det staar til et Menneske, hvad han vil sætte sig for i Hjertet; men Tungens Svar er fra Herren.
Az emberéi a szívnek szándékai, de az Örökkévalótól való a nyelv felelete.
2 Alle en Mands Veje ere rene for hans egne Øjne, men Herren er den, som vejer Aanderne.
Mindenik útja az embernek tiszta az ő szemében, de az elméket meghatározza az Örökkévaló.
3 Befal Herren dine Gerninger, saa skulle dine Anslag stadfæstes.
Hárítsd az Örökkévalóra dolgaidat, és majd megszilárdulnak gondolataid.
4 Herren har gjort al Ting efter dets Øjemed; ogsaa den ugudelige er til Ulykkens Dag.
Mindet a maga czéljára alkotta az Örökkévaló, és a gonoszt is a bajnak napjára.
5 Hver som er hovmodig i Hjertet, er Herren en Vederstyggelighed; man kan give sin Haand paa, at han ikke bliver agtet uskyldig.
Az Örökkévaló utálata minden büszke szívű; kezet kézre, nem marad büntetlenül.
6 Ved Miskundhed og Sandhed udsones Misgerning; og ved Herrens Frygt viger man fra det onde.
Szeretettel és hűséggel megengeszteltetik a bűn, és istenfélelem által távozunk a rossztól.
7 Naar Herren har Velbehag i en Mands Veje, da gør han, at ogsaa hans Fjender holde Fred med ham.
Midőn kedveli az Örökkévaló a férfi útjait, ellenségeit is megbékélteti vele.
8 Bedre er lidet med Retfærdighed end store Indtægter med Uret.
Jobb kevés igazsággal, mint termések bősége jog nélkül.
9 Menneskets Hjerte optænker sin Vej; men Herren stadfæster hans Gang.
Az ember szíve kigondolja útját, de az Örökkévaló igazítja lépését.
10 Der er Guddoms Ord paa en Konges Læber, hans Mund maa ikke forsynde sig i Dom.
Varázs van királynak ajkain: az ítéletben ne vétsen szája.
11 Ret Vægt og rette Vægtskaaler høre Herren til, alle Vægtlodder i Posen ere hans Værk.
Jogos mérleg és serpenyő az Örökkévalóé, az ő műve minden súlykő a zacskóban.
12 Ugudeligheds Idræt er en Vederstyggelighed for Konger; thi ved Retfærdighed befæstes Tronen.
Királyoknak utálata gonoszságot cselekedni, mert igazság által szilárdul meg a trón.
13 Retfærdigheds Læber ere Konger en Velbehagelighed; og den, som taler Oprigtighed, ham elsker han.
Királyoknak kedve az igazság ajkai; s a ki egyeneset beszél, azt szereti.
14 Kongens Vrede er Dødens Bud; men en viis Mand forsoner den.
Királynak indulata: halál követei, de bölcs ember megengeszteli azt.
15 I Kongens Ansigts Lys er Livet, og hans Bevaagenhed er som en Sky med sildig Regn.
Király arczának világosságában élet van, és jóakarata olyan mint a tavaszi eső felhője.
16 At købe Visdom, hvor meget bedre er det end Guld? og at købe Forstand at foretrække for Sølv?
Bölcsességet szerezni mennyivel jobb az aranynál, és értelmet szerezni becsesebb az ezüstnél.
17 De oprigtiges slagne Vej er at vige fra det onde; hvo der vil bevare sin Sjæl, maa vare paa sin Vej.
Az egyenesek pályája: távozni a rossztól; lelkét őrzi meg, a ki megóvja útját.
18 Foran tindergang er Hovmod, og foran Fald gaar Stolthed.
Romlás előtt jár a gőg, és botlás előtt lélek büszkesége.
19 Det er bedre at være ydmyg i Aanden med de elendige end at dele Bytte med de hovmodige.
Jobb alázatos lelkűnek lenni szerények közt, mint zsákmányt osztani gőgösökkel.
20 Hvo som giver Agt paa Ordet, skal finde godt; og den, som forlader sig paa Herren, han er lyksalig.
A ki ügyel az igére, jót fog találni, s a ki az Örökkévalóban bízik, boldog az!
21 Den, som er viis i Hjertet, skal kaldes forstandig, og Læbernes Sødme forøger Lærdom.
A bölcsszívűt nevezik értelmesnek, s az ajkak édessége gyarapítja a tanulságot.
22 Klogskab er for den, som ejer den, Livets Kilde; men Daarers Tugt er Taabelighed.
Életforrás az ész a gazdájának, s az oktalanok fenyítése az oktalanság.
23 Den vises Hjerte gør hans Mund forstandig og lægger end mere Lærdom paa hans Læber.
A bölcsnek szíve oktatja száját és ajkain gyarapítja a tanulságot.
24 Liflige Taler ere Honningkage, sød for Sjælen og Lægedom for Benene.
Színméz a kellemes beszéd, édes a léleknek és gyógyítás a csontnak.
25 Der er en Vej, som synes en Mand ret; men til sidst bliver den Vej til Døden.
Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
26 Arbejderens Hunger arbejder for ham; thi hans Mund driver paa ham.
A dolgozónak vágya dolgozott érette, mert szorította őt a szája.
27 En nedrig Mand bereder Ulykke, og paa hans Læber er der som en brændende Ild.
Az alávaló ember veszedelmet ás, ajkán pedig mintha égető tűz volna.
28 En forvendt Mand kommer Trætte af Sted, og en Bagvadsker fjerner en fortrolig.
A ferdeség embere viszályt indít, és a suttogó barátot választ el.
29 En Voldsmand bedaarer sin Næste og fører ham paa en Vej, som ikke er god.
Az erőszak embere elcsábítja felebarátját, hogy vezesse őt úton, mely nem jó.
30 Hvo der lukker sine Øjne for at optænke forvendte Ting, og hvo som bider sine Læber sammen, har alt fuldbragt det onde.
A ki behunyja szemeit, hogy ferdeséget gondoljon ki, a ki fintorgatja ajkait: elhatározta a rosszat.
31 Graa Haar er en dejlig Krone, naar de findes paa Retfærdigheds Vej.
Díszes korona az ősz haj, igazság útján találtatik.
32 Den langmodige er bedre end den vældige, og den, som hersker over sin Aand, er bedre end den, der indtager en Stad.
Jobb a hosszantűrő, mint a hős, és az indulatán uralkodó, mint a ki várost vesz be.
33 Lodden kastes i Skødet; men den falder, alt som Herren vil.
Ölbe vetik a sorsot, de az Örökkévalótól való minden ítélete.

< Ordsprogene 16 >