< Ordsprogene 12 >

1 Hvo, som elsker Tugt, elsker Kundskab; men hvo, som hader Revselse, er ufornuftig.
A ki szereti az oktatást, szereti a tudást, de a ki gyűlöli a feddést, az oktalan.
2 Den gode vinder Velbehag af Herren; men den rænkefulde Mand finder Fordømmelse.
Kedvességet nyer a jó az Örökkévalótól, de a fondorlatok emberét kárhoztatja.
3 Et Menneske befæstes ikke ved Ugudelighed; men de retfærdiges Rod rokkes ikke.
Nem szilárdul meg az ember gonoszság által, de az igazak gyökere meg nem inog.
4 En duelig Hustru er sin Mands Krone; men naar hun beskæmmer ham, er hun som Raaddenhed i hans Ben.
A derék asszony férjének koronája, de mint rothadás csontjaiban a szégyenletes.
5 De retfærdiges Tanker ere Ret; de ugudeliges Raadslag er Svig.
Az igazak gondolatai jogosság, a gonoszok tanácsai csalárdság.
6 De ugudeliges Tale er om at lure paa Blod; men de oprigtiges Mund bringer Redning.
A gonoszok szavai: vérre leselkedni, de az egyenesek szája megmenti őket.
7 De ugudelige skulle omkastes, saa at de ikke ere mere til; men de retfærdiges Hus skal bestaa.
Megfordulnak a gonoszok és máris nincsenek, de az igazak háza fönnáll.
8 En Mand roses efter sin Forstands Beskaffenhed; men den, som er forvendt i Hjertet, bliver til Foragt.
Eszéhez képest dicsértetik a férfi, de az elferdült szívű csúffá lesz.
9 Den, som er ringe agtet og har en Træl, er bedre faren end den, som ærer sig selv og fattes Brød.
Jobb, a kit lenéznek, de van szolgája, mint a ki előkelősködik, de kenyér híjával van.
10 Den retfærdige har Omsorg for sit Kvægs Liv; men de ugudeliges Barmhjertighed er Grusomhed.
Ismeri az igaz barmának lelkét, de a gonoszok irgalma kegyetlenség.
11 Den, som dyrker sin Jord, mættes med Brød; men den, som løber efter Løsgængere, fattes Forstand.
A ki földjét műveli, jól fog lakni kenyérrel, de a ki üres dolgokat hajhász, esztelen.
12 Den ugudelige attraar Snaren, der er lagt for de onde; men de retfærdige slaa Rod.
Kívánta a gonosz hálóba keríteni a rosszakat, de az igazak gyökere megmarad.
13 I Læbers Forsyndelse er der en Snare for den onde; men den retfærdige skal komme ud af Angest.
Az ajkak bűnében gonosz tőr van, de az igaz kikerült a szorongatásból.
14 En Mand skal mættes med godt af sin Munds Frugt, og hvad et Menneskes Hænder have fortjent, skal gengældes ham.
Szájának gyümölcséből jóval lakik jól a férfi, s az ember kezeinek tettét visszafizetik neki.
15 Daarens Vej er ret i hans egne Øjne, men den, som hører efter Raad, er viis.
Az oktalannak útja egyenes az ő szemeiben, de tanácsra hallgat a bölcs.
16 Daarens Fortørnelse giver sig til Kende samme Dag; men den, som skjuler Forsmædelse er klog.
Az oktalannak aznap tudódik ki bosszúsága, de eltakarja a szégyent az okos.
17 Den, som aander Trofasthed, forkynder, hvad Ret er; men et falsk Vidne forkynder Svig.
A ki hűséget terjeszt, igazság szerint vall, de hazug tanú a csalárd.
18 Der er den, som taler ubetænksomme Ord, der ere som Kaardestik; men de vises Tunge er Lægedom.
Van a ki fecseg akár kardszúrások, de a bölcsek nyelve gyógyítás.
19 Sandheds Læbe bestaar altid; men Falskheds Tunge bliver kun et Øjeblik.
Az igaz ajak fönnáll örökre, de csak szempillantásig a hazug nyelv.
20 Der er Svig i deres Hjerte; som optænke ondt; men for dem, som raade til Fred, er der Glæde.
Csalárdság van a rosszat koholók szívében, de a békét tanácsolóknak öröm jut.
21 Den retfærdige skal ingen som helst Ulykke vederfares; men de ugudelige have fuldt op af ondt.
Nem esik meg az igazon semmi jogtalanság, de a gonoszok telvék roszzal.
22 Falske Læber ere Herren en Vederstyggelighed; men de, som handle trolig, ere ham en Velbehagelighed.
Az Örökkévaló utálata a hazug ajkak, de kedvére vannak a. hűséggel cselekvők.
23 Et klogt Menneske skjuler sin Kundskab; men Daarers Hjerte udraaber deres Daarskab.
Okos ember eltakarja a tudást, de a balgák szíve kikiáltja az oktalanságot.
24 De flittiges Haand skal komme til at herske; men Ladhed skal vorde trælbunden.
A szorgalmasak keze uralkodni fog, de a renyheség alattvalóvá lesz.
25 Bekymring i en Mands Hjerte nedbøjer det; men et godt Ord glæder det.
Aggódás az ember szívében leveri azt, de a jó szó felvidítja.
26 Den retfærdige vejleder sin Ven; men de ugudeliges Vej vildleder dem selv.
Útbaigazítja társait az igaz, de a gonoszok útja eltévelyíti őket.
27 Den lade skal ikke stege sin Jagt; men den flittige er en dyrebar Skat for et Menneske.
Nem süti meg a renyhe a vadját, de drága vagyona az embernek a szorgalom.
28 Paa Retfærdigheds Sti er Liv, og dens banede Vej er ikke til Døden.
Az igazság pályáján élet van, és ösvényének útján nem halál.

< Ordsprogene 12 >