< Ordsprogene 10 >

1 En viis Søn glæder sin Fader, men en daarlig Søn er sin Moders Bedrøvelse.
Salamon példabeszédei. Bölcs fiú megörvendezteti atyját, s balga fiú anyjának bánata.
2 Ugudeliges Liggendefæ gavner intet, men Retfærdighed redder fra Døden.
Nem használnak gonoszság kincsei, de az igazság megment a haláltól.
3 Herren lader ikke den retfærdiges Sjæl hungre, men de ugudeliges Begærlighed støder han tilbage.
Nem éhezteti az Örökkévaló az igaznak lelkét, de a gonoszok vágyát eltaszítja.
4 Den, som arbejder med lad Haand, bliver fattig; men de flittiges Haand gør rig.
Szegénnyé lesz, ki renyhe kézzel dolgozik, de a szorgalmasak keze gazdagít.
5 Den, som samler om Sommeren, er en klog Søn; den, som sover om Høsten, er en Søn, der gør Skam.
Nyáron gyűjt az eszes fiú, aratáskor mélyen alszik a szégyenletes fiú.
6 Velsignelser ere over den retfærdiges Hoved, men Vold skjuler de ugudeliges Mund.
Áldások az igaznak fejére, de a gonoszok szája erőszakot takar.
7 Den retfærdiges Ihukommelse er til Velsignelse; men de ugudeliges Navn smuldrer hen.
Az igaznak emlékezete áldásra való, de a gonoszok neve elrothad.
8 Den, som er viis af Hjerte, tager imod Budene; men den, som er en Daare i sin Mund, styrtes.
A bölcs szívű elfogad parancsokat, de az oktalan ajkú elbukik.
9 Den, som vandrer i Oprigtighed, vandrer tryggelig; men den, som gaar Krogveje, bliver røbet.
A ki gáncstalanságban jár, bizton jár, de a ki elgörbíti útjait, bűnhődik.
10 Den, som giver Vink med Øjet, foraarsager Krænkelse; og den, som er en Daare i sin Mund, styrtes.
Ki szemmel hunyorgat, fájdalmat okoz, s az oktalan ajkú elbukik.
11 Den retfærdiges Mund er Livets Kilde, men Vold skjuler de ugudeliges Mund.
Életforrás az igaznak szája, de a gonoszok szája erőszakot takar.
12 Had opvækker Trætter, men Kærlighed skjuler alle Overtrædelser.
A gyűlölség viszályokat ébreszt, de minden bűntettet eltakar a szeretet.
13 Paa den forstandiges Læber findes Visdom; men en Kæp er for den uforstandiges Ryg.
Az értelmesnek ajkain bölcsesség találtatik, de bot való az esztelen hátának.
14 De vise gemme paa Kundskab; men for Daarens Mund er Undergang nær.
A bölcsek rejtegetik a tudást, de az oktalannak szája közeli rettegés.
15 Den riges Gods er hans faste Stad; men de fattiges Armod er deres egen Undergang.
A gazdagnak vagyona az ő erős vára, a szegények rettegése szegénységük.
16 Den retfærdiges Løn er til Livet; den ugudeliges Indtægt er til Synd.
Az igaznak munkabére életre visz, a gonosznak jövedelme vétekre.
17 At bevare Tugt er Vej til Livet; men den, som lader Tilrettevisning fare, vildleder.
Életnek pályáján jár, ki az oktatást megőrzi, de a ki a feddést elhagyja, tévelyeg.
18 Den, som dølger Had, har falske Læber, og den, som bringer ondt Rygte ud, er en Daare.
Gyűlölséget takargat a hazug ajkú, de a ki rágalmat terjeszt, az balga.
19 Hvor mange Ord ere, der lader Overtrædelse ikke af; men den, som sparer sine Læber, er klog.
Sok szó mellett nem marad el a bűn, de ajkait tartóztatja a belátó.
20 Den retfærdiges Tunge er udsøgt Sølv; de ugudeliges Hjerte er intet værd.
Válogatott ezüst az igaznak nyelve, a gonoszok szíve vajmi kevés.
21 Den retfærdiges Læber nære mange; men ved den uforstandige dø Daarer.
Az igaznak ajkai sokakat vezérlenek, de az oktalanok esztelen által halnak meg.
22 Herrens Velsignelse gør rig, og han føjer ikke Smerte til den.
Az Örökkévaló áldása – az gazdagít, s mellette nem gyarapít a fáradalom.
23 Det er for Daaren som en Leg, naar han gør en skændig Ting; men den forstandige Mand har Visdom.
Mintegy nevetség a balgának gazságot cselekedni, és bölcsességet az értelem emberének.
24 Hvad den ugudelige frygter for, det skal komme over ham; men de retfærdiges Begæring skal Gud give ham.
A gonosznak félelme – az jön rá, de az igazak kívánsága megadatik.
25 Naar Hvirvelvinden farer forbi, saa er den ugudelige ikke mere; men en retfærdig har en evig Grundvold.
A mint elvonul a szélvész, máris nincs a gonosz, de az igaz örök alap.
26 Som Eddike er for Tænderne, og som Røg er for Øjnene, saa er den lade for dem, som udsende ham.
Mint eczet a fogaknak s mint füst a szemeknek, olyan a rest a küldőinek.
27 Herrens Frygt lægger Dage til; men de ugudeliges Aar forkortes.
Az istenfélelem gyarapítja a napokat, de a gonoszok évei megrövidülnek.
28 De retfærdiges Forventelse er Glæde, men de ugudeliges Haab forgaar.
Az igazak várakozása öröm, de a gonoszok reménye elvész.
29 En fast Borg er Herrens Vej for den retskafne, men Fordærvelse for dem, som gøre Uret.
Menedék a gáncstalanságnak az Örökkévaló útja, de rettegés a jogtalanságot cselekvőknek.
30 Den retfærdige skal ikke rokkes evindelig; men de ugudelige skulle ikke bo i Landet.
Az igaz soha sem inog meg, de a gonoszok nem fogják lakni az országot.
31 Den retfærdiges Mund fremfører Visdom, men den Tunge, som taler forvendte Ting, skal udryddes.
Az igaznak szája bölcsességet terem, de a ferdeség nyelve kiírtatik.
32 Den retfærdiges Læber kende, hvad der er velbehageligt, men de ugudeliges Mund fremfører forvendte Ting.
Az igaznak ajkai jóakaratot ismernek, de a gonoszok szája ferdeség.

< Ordsprogene 10 >