Ordsprogene 1
1 Ordsprog af Salomo, Davids Søn, Israels Konge,
Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
2 for af dem at faa Visdom og Undervisning, for at forstaa Forstandens Ord;
Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
3 for at modtage Undervisning i Klogskab, modtage Ret og Retfærdighed og Retvished;
hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
4 for at give de uvidende Vid, de unge Kundskab og Kløgt.
hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
5 Hvo som er viis, høre til og gaa frem i Lærdom, og hvo som er forstandig, vinde Evne til at styre;
hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
6 for at forstaa Ordsprog og Gaader, Vismænds Ord og deres mørke Taler.
hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
7 Herrens Frygt er Begyndelse til Kundskab; Daarerne foragte Visdom og Undervisning.
Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
8 Hør, min Søn! din Faders Undervisning, og forlad ikke din Moders Lov;
Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
9 thi de ere en yndig Krans til dit Hoved og Kæder til din Hals.
mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
10 Min Søn! naar Syndere lokke dig, da samtyk ikke!
Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
11 Dersom de sige: Gak med os, vi ville lure efter Blod, vi ville efterstræbe den uskyldige, som er uden Sag;
Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
12 vi ville, som Dødsriget, sluge dem levende, ja hele og holdne, som de, der nedfare i Hulen; (Sheol h7585)
nyeljük el őket elevenen, mint az alvilág és egészen, mint a verembe szállókat; (Sheol h7585)
13 vi ville finde alle Haande dyrebart Gods, vi ville fylde vore Huse med Rov;
mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
14 du skal tage din Lod iblandt os, vi ville alle sammen have een Pose:
sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
15 Min Søn! vandre ikke paa Vej med dem, hold din Fod tilbage fra deres Sti;
fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
16 thi deres Fødder haste til ondt, og de skynde sig for at udøse Blod;
mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
17 thi forgæves udspændes Garn for alle Fugles Øjne;
Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
18 og de lure paa deres eget Blod, de efterstræbe deres eget Liv.
Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
19 Saa ere enhvers Veje, som er hengiven til Gerrighed; den tager sine egne Herrers Liv.
Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
20 Visdommen raaber udenfor, den opløfter sin Røst paa Gaderne;
Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
21 paa Hjørnet af de befærdede Gader raaber den; ved Indgangene til Portene, i Staden, taler den sine Ord:
zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
22 Hvor længe ville I uvidende elske Uvidenhed, og Spotterne have Lyst til Spot, og Daarer hade Kundskab?
Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
23 Vender eder til min Revselse; se, jeg vil udgyde min Aand over eder, jeg vil kundgøre eder mine Ord.
Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
24 Efterdi jeg raabte, og I vægrede eder, jeg udrakte min Haand, og ingen gav Agt;
Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
25 og I lode alt mit Raad fare og vilde ikke vide af min Revselse:
elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
26 Saa vil jeg, jeg selv le i eders Ulykke, jeg vil spotte, naar det kommer, som I frygte for;
én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
27 naar det, som I frygte for, kommer som en Ødelæggelse, og eders Ulykke kommer som en Hvirvelvind, naar Angest og Trængsel kommer over eder:
mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
28 Da skulle de paakalde mig, men jeg skal ikke svare, de skulle søge mig, men ikke finde mig.
Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
29 Fordi de hadede Kundskab og udvalgte ikke Herrens Frygt,
mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
30 fordi de ikke vilde vide af mit Raad, men foragtede al min Revselse:
nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
31 Saa skulle de æde Frugten af deres Veje og blive mætte af deres egne Raad.
Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
32 Thi de uvidendes Frafald skal volde dem Død, og Daarers Tryghed skal ødelægge dem selv.
Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
33 Men hvo mig lyder, skal bo tryggelig og være rolig, uden Frygt for det onde.
de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
