Job 6
1 Men Job svarede og sagde:
Felelt Jób és mondta:
2 Gid min Harm maatte vejes, og man ligervis vilde lægge min Ulykke i Vægtskaaler!
Vajha mérve mérnék bosszúságomat a gyötrelmemet mérlegre vetnék egyaránt!
3 Thi den er nu svarere end Sand i Havet; derfor bruse mine Ord frem.
Mert most tengerek fövenyénél nehezebb, azért megzavarodtak szavaim.
4 Thi den Almægtiges Pile ere i mig, min Aand inddrikker deres Gift; Guds Rædsler stille sig op imod mig.
Mert a Mindenható nyilai vannak bennem, a melyeknek mérgét lelkem issza; Isten ijedelmei sorakoznak ellenem.
5 Mon Vildæselet skryder, naar det har Græs? eller mon Oksen bøger, naar den har Foder?
Ordít-e a vadszamár a pázsiton, avagy bőg-e az ökör abraka mellett?
6 Mon det vamle kan ædes uden Salt? eller er der Smag i det hvide om Æggeblommen?
Ehető-e a mi ízetlen, só nélkül, avagy van-e íz a tojás fehérjében?
7 Hvad min Sjæl vægrede sig ved at røre, det er blevet mig som en usund Spise.
Vonakodott hozzá nyúlni a lelkem; azok az én kórságos ételem.
8 Gid det, jeg begærer, maatte komme, og Gud vilde opfylde mit Haab!
Bárcsak beteljesednék kérésem s reményemet megadná Isten;
9 og at Gud vilde knuse mig, at han vilde lade sin Haand løs og afskære mig!
s tetszenék Istennek, hogy összezúzzon engem, megoldaná kezét, hogy véget vessen nekem!
10 Da havde jeg endnu Trøst og kunde glæde mig i Smerten, i hvilken han ikke skaaner; thi jeg har ikke fornægtet den helliges Tale.
Akkor volna még vigasztalásom – fölszökném kíméletlen fájdalomban – hogy nem tagadtam meg a Szentnek szavait.
11 Hvad er min Kraft, at jeg skulde haabe? og hvad Ende venter mig, at jeg skulde forlænge mit Liv?
Mi az erőm, hogy várakozzam, s mi a végem, hogy türtessem magam?
12 Mon min Kraft er Kraft af Sten? mon mit Kød er af Kobber?
Avagy kövek ereje-e az én erőm, vagy ércz az én húsom?
13 Sandelig, der er ikke Hjælp i mig, og Kraften er vegen fra mig!
Hiszen segítségem nincs bennem, és üdvösségem elutasíttatott tőlem.
14 Den ulykkelige kan kræve Medynk af sin Ven, selv om han forlader den Almægtiges Frygt.
Az elcsüggedőt barátjától szeretet illeti, ha el is hagyja a Mindenható félelmét!
15 Mine Brødre have skuffet som en Bæk, som i Dalene Strømme, der fare forbi,
Testvéreim hűtelenek lettek mint a patak, mint a hogy medrükben a patakok eltűnnek.
16 de, der ere mørke af Is, i hvilke Sneen skjuler sig.
A melyek sötétlenek a jégtől, bennök rejtőzik el a hó;
17 Paa den Tid de optøes, da blive de borte; naar det bliver hedt, da forsvinde de fra deres Sted.
mikor hőség éri, megsemmisülnek, midőn meleg van, elenyésznek helyükből.
18 Rejsetog bøje af fra deres Vej, de drage op i Ørken og omkomme.
Kanyarodnak útjuk ösvényei, elhúzódnak a pusztaságban és elvesznek.
19 Rejsetog fra Thema skuede hen efter dem, vejfarende fra Seba satte Lid til dem.
Ide tekintettek Téma karavánjai, Sába vándorcsapatai reménykedtek bennük;
20 De bluedes, at de havde forladt sig paa dem; de kom lige til dem og bleve skuffede.
megszégyenültek, hogy bíztak, elérkeztek odáig és elpirultak.
21 Saaledes ere I nu blevne som intet; I se Rædsel og frygte.
Mert most az övéi vagytok, láttok rettegést és féltek.
22 Mon jeg har sagt: Giver mig og skænker for min Skyld noget af eders Formue?
Hát mondtam-e: adjatok nékem, és vagyontokból vesztegetést ajáljatok értem,
23 eller redder mig af Fjendens Haand, og udløser mig af Voldsmænds Haand?
és szabadítsatok ki szorongatónak kezéből s zsarnokok kezétől váltsatok meg engem?
24 Lærer mig, og jeg vil tie, og viser mig, hvori jeg har faret vild.
Tanítsatok engem s én elhallgatok, és ha mit tévedtem, értessétek meg velem.
25 Hvad ere Oprigtigheds Taler kraftige! Men hvad bevise eders Beviser?
Mi hathatósak az egyenes beszédek, de miképp fedne feddés, minő a tietek?
26 Agte I Ord for at være Bevis og den mistrøstiges Taler for Mundsvejr?
Szókat tekintetek-e feddésnek és szélnek az elcsüggedettnek beszédeit?
27 Ja, I kunne kaste Lod om en faderløs og grave Grav for eders Næste.
Még árvának is nekiestek és áskálódtok barátotok ellen.
28 Og nu, om I ville, da vender Ansigtet til mig, og mon jeg skulde lyve for eders Ansigt?
Most hát egyezzetek bele, forduljatok felém, arczotokba vajon hazudom-e?
29 Kære, vender om, lader Uretfærdighed ikke ske; ja, vender om, endnu skal min Retfærdighed kendes i denne Sag!
Térjetek meg, kérlek, ne essék jogtalanság, igen, térjetek meg, folyton áll ebben az igazam!
30 Mon der være Uret paa min Tunge? mon min Gane ikke skulde skelne, hvad ondt er?
Van-e nyelvemen jogtalanság, avagy ínyem nem érezné-e a gyötrelmeket?
