Job 38

1 Derefter svarede Herren Job ud af Stormen og sagde:

Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:

2 Hvo er den, som formørker Guds Raad med Tale uden Forstand.

Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?

3 Bind op om dine Lænder som en Mand, saa vil jeg spørge dig, og undervis du mig!

Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!

4 Hvor var du, der jeg grundfæstede Jorden? forkynd det, hvis du har Indsigt?

Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!

5 Hvo har sat dens Maal? du ved det vel? eller hvo udstrakte Snoren over den?

Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?

6 Hvorpaa ere dens Piller nedsænkede? eller hvo har lagt dens Hjørnesten?

Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;

7 der Morgenstjerner sang til Hobe, og alle Guds Børn raabte af Glæde.

Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?

8 Og hvo lukkede for Havet med Døre, der det brød frem, gik ud af Moders Liv,

És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;

9 der jeg gjorde Sky til dets Klædning og Mørke til dets Svøb,

Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?

10 der jeg afstak for det min Grænse og satte Stang og Døre for det

Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:

11 og sagde: Hertil skal du komme og ikke længere; og her skal være sat Grænse for dine stolte Bølger?

És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!

12 Har du i dine Dage givet Befaling til Morgenen? har du vist Morgenrøden dens Sted,

Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?

13 til at gribe Jorden ved dens Flige, saa at de ugudelige rystes bort fra den?

Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.

14 saa denne forvandler sig som Leret, hvori Seglet trykkes, og Tingene fremstille sig som i deres Klædebon,

Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.

15 og de ugudelige unddrages deres Lys, og den opløftede Arm sønderbrydes?

Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?

16 Er du kommen til Havets Kilder? og har du vandret paa Dybets Bund?

Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?

17 Have Dødens Porte opladt sig for dig? eller saa du Dødens Skygges Porte?

Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?

18 Har du overskuet Jordens Bredde? forkynd det, dersom du kender det alt sammen!

Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?

19 Hvor er Vejen did, hvor Lyset mon bo, og hvor er Mørkets Sted,

Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?

20 at du kunde bringe det til dets Landemærke, og at du kendte Stierne til dets Hus?

Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.

21 Du ved det; thi den Gang blev du jo født, og dine Dages Tal er stort!

Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!

22 Er du kommen til Forraadskamrene for Sneen, eller saa du Forraadskamrene for Hagelen,

Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?

23 hvilke jeg har sparet til Trængsels Tid, til Strids og Krigs Dag.

A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?

24 Hvor er den Vej, hvor Lyset deler sig, hvor Østenvejret spreder sig over Jorden?

Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?

25 Hvo brød Render til Vandskyl og Vej til Lynet, som gaar foran Torden,

Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?

26 for at lade regne paa det Land, hvor ingen er, i Ørken, hvor intet Menneske er,

Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;

27 for at mætte de øde og ødelagte Steder og bringe Græsbunden til at spire?

Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?

28 Har Regnen vel en Fader? eller hvo har avlet Duggens Draaber?

Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?

29 Af hvis Moderliv er Frost udgangen? og hvo fødte Rimfrost under Himmelen?

Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?

30 Vandet skjuler sig, som var det en Sten, og Dybets Overflade slutter sig sammen.

Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?

31 Kan du knytte Syvstjernens Baand, eller løse Orions Reb?

Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?

32 Kan du lade Dyrekredsens Stjerner komme frem til deres Tid? eller føre Bjørnen med dens Unger frem?

A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?

33 Kender du Himmelens Love? eller kan du bestemme dens Herredømme over Jorden?

Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?

34 Kan du opløfte din Røst til Skyen, at Vands Mangfoldighed maa skjule dig?

Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?

35 Kan du udlade Lynene, at de fare frem, og at de sige til dig: Se, her ere vi?

Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?

36 Hvo lagde Visdom i Hjertets Inderste? eller hvo gav Forstand i Tanken?

Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?

37 Hvo kan tælle Skyerne med Visdom? og hvo kan udgyde Himmelens Vandbeholdere,

Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;

38 idet Støv løber sammen til en Støbning, og Jordklumperne hænge ved hverandre?

Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?

39 Kan du jage Rov til Løvinden og fylde de unge Løvers Graadighed,

Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;

40 naar de lægge sig ned i deres Boliger og blive i Skjul for at lure?

Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?

41 Hvo skaffer Ravnen dens Føde, naar dens Unger skrige til Gud, naar de fare hid og did, fordi de intet have at æde?

Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?