Job 35

1 Og Elihu svarede fremdeles og sagde:

S megszólalt Elíhú és mondta:

2 Holder du dette for Ret — du sagde jo: Jeg er retfærdigere end Gud —

Ezt gondolod-e jognak, erről mondod-e: igazságom Isten előtt,

3 at du siger: Hvad gavner det dig? hvad Gavn har jeg deraf, fremfor om jeg syndede?

hogy azt mondod, mi hasznod van, mit érek el többet, mint vétkemmel?

4 Jeg vil give Svar til dig og til dine Venner med dig:

Én válaszolok neked szavakkal s barátaidnak veled együtt.

5 Sku Himmelen og se og betragt Skyerne; de ere højt over dig.

Tekints az égre s láss, s nézd a fellegeket, melyek magasabbak nálad!

6 Dersom du har syndet, hvad kan du gøre imod ham? og ere dine Overtrædelser mange, hvad kan du volde ham?

Ha vétkeztél, mit mivelsz ellene, s ha sok a bűntetted, mit teszel neki;

7 Dersom du er retfærdig, hvad kan du give ham? eller hvad skal han modtage af din Haand?

ha igazad van, mit adsz neki, vagy mit fogad el kezedből?

8 Et Menneske, som du er, vedkommer din Ugudelighed, og et Menneskes Barn din Retfærdighed.

A magadféle férfit illeti gonoszságod, és ember fiát igazságod.

9 Over de mangfoldige Undertrykkelser raaber man, skriger om Hjælp imod de mægtiges Arm.

A sok zsarolás miatt kiáltanak, panaszkodnak sokaknak a karja miatt;

10 Men ingen siger: Hvor er Gud, som skabte mig, han, som giver Lovsange om Natten;

de nem mondják, hol van Isten, teremtőm, a ki adja, hogy énekre keljek éjjel,

11 som belærer os fremfor Dyrene paa Jorden og gør os visere end Fuglene under Himmelen?

a ki oktat minket a föld barmai által, s az ég madarai által bölcsekké tesz.

12 Der raabe de, men han svarer ikke, for de ondes Hovmods Skyld.

Akkor kiáltanak, de nem felel, a rosszak gőgje miatt.

13 Kun Forfængelighed hører Gud ikke, og den Almægtige agter ikke derpaa.

Bizony, hamisságot nem hall az Isten, s a Mindenható nem látja meg;

14 Ogsaa naar du siger, du skuer ham ikke, saa er Dommen alt for hans Ansigt, derfor vent paa ham!

hát még midőn mondod, hogy nem látod Őt, előtte van az ügy és to vársz reá.

15 Men nu, fordi hans Vrede ikke hjemsøger, og han ikke agter stort paa Overmodet:

És most azzal, hogy: semmiért büntetett haragja és nem nagyon tudott bűntettről –

16 Saa oplader Job sin Mund med Forfængelighed, han gør Ordene mangfoldige uden Forstand.

Jób hiábavalóságra nyitja meg a száját, tudás nélkül szaporít szavakat.