Job 26
1 Da svarede Job og sagde:
Felelt Jób és mondta:
2 Hvad har du hjulpet den, som ingen Kraft havde? frelste du den Arm, som ingen Styrke havde?
Mint gyámolítottad a tehetetlent, segítetted az erőtlennek karját!
3 Hvorledes raadede du den, som ingen Visdom havde, og kundgjorde Indsigt til Overflod?
Mit tanácsoltál a bölcsességtelennek s valódi tudást bőven ismertettél!
4 For hvem har du kundgjort Tale, og hvis Aande talte ud af dig?
Kinek adtál tudtul szavakat s kinek szelleme fakadt belőled?
5 Dødningerne bæve neden under Vandene og deres Beboere.
Az árnyak megreszketnek alul a vizeken és lakóikon.
Meztelen az alvilág ő előtte s takarója az enyészet neki. (Sheol h7585)
7 Han udbreder Norden over det øde, han hænger Jorden paa intet.
Kiterjeszti az Északot az űr fölé, lebegteti a földet a semmiségen;
8 Han binder Vandet sammen i sine Skyer, dog brister Skydækket ikke under dem.
beköti a vizet felhőibe, s nem hasad meg felleg alatta;
9 Han lukker for sin Trone, han udbreder sin Sky over den.
befogja a trón felszínét, kiterítette reá fellegét.
10 Han har draget en Grænse oven over Vandene indtil der, hvor Lyset ender i Mørke.
Határt vont a vizek színén odáig, hol vége van a világosságnak a sötétség mellett.
11 Himmelens Piller skælve og forfærdes for hans Trusel.
Az ég oszlopai megrázkódnak s elámulnak dorgálásától.
12 Ved sin Kraft oprører han Havet, og med sin Forstand bryder han dets Hovmod.
Erejével felkavarta a tengert s értelmével összezúzta, Ráhábot.
13 Ved hans Aande blive Himlene dejlige; hans Haand gennemborer den flygtende Slange.
Fuvallata által derültté válik az ég, átszúrta keze a futó kígyót.
14 Se, disse ere de yderste Grænser af hans Veje, og hvor svag er Lyden af det Ord, som vi have hørt deraf? Men hans Vældes Torden — hvo forstaar den!
Lám, ezek útjainak szélei, mily csekély nesz az, a mit róla hallunk, de hatalmának dörgését ki foghatja föl!
