Job 12
1 Men Job svarede og sagde:
Felele erre Jób, és monda:
2 Sandelig, I ere Folket, og med eder dør Visdommen ud!
Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség!
3 Jeg har ogsaa Forstand ligesom I, jeg falder ikke igennem for eder; og hvo ved ikke saadanne Ting?
Nékem is van annyi eszem, mint néktek, és nem vagyok alábbvaló nálatok, és ki ne tudna ilyenféléket?
4 Jeg er til Latter for min Ven, jeg, som raabte til Gud og fik Svar; den retfærdige, den oprigtige er til Latter.
Kikaczagják a saját barátai azt, mint engem, a ki Istenhez kiált és meghallgatja őt. Kikaczagják az igazat, az ártatlant!
5 En foragtet Lampe i den trygges Tanke er den, som er nær ved at snuble med Foden.
A szerencsétlen megvetni való, gondolja, a ki boldog; ez vár azokra, a kiknek lábok roskadoz.
6 Ødelæggernes Telte have Ro, og de, som rase imod Gud, ere meget trygge, ja den, som sætter sin Haand som Gud.
A kóborlók sátrai csendesek és bátorságban vannak, a kik ingerlik az Istent, és a ki kezében hordja Istenét.
7 Og sandelig, spørg dog Dyrene ad, og de skulle lære dig det; og Himmelens Fugle, og de skulle forkynde dig det.
Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked.
8 Eller tal til Jorden, og den skal lære dig det, og Fiskene i Havet skulle fortælle dig det.
Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked.
9 Hvo ved ikke om alle disse Ting, at Herrens Haand har gjort dette?
Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt?
10 han, i hvis Haand hver levende Sjæl er, og Aanden i hvert Menneskes Kød!
A kinek kezében van minden élő állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.
11 Mon ikke Øret prøver Talen, og Ganen smager Maden?
Nemde nem a fül próbálja-é meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt?
12 Hos de graahærdede er Visdom, og Dagenes Længde giver Forstand.
A vén emberekben van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é?
13 Hos ham er Visdom og Vælde, ham hører Raad og Forstand til.
Ő nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.
14 Se, han nedbryder, og det skal ikke bygges, han lukker til for en Mand, og der skal ikke lukkes op.
Ímé, a mit leront, nem épül föl az; ha valakire rázárja az ajtót, nem nyílik föl az.
15 Se, han holder Vandene tilbage, og de borttørres, og han udlader dem, og de omvælte Landet.
Ímé, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja őket, felforgatják a földet.
16 Hos ham er Styrke og Kraft; ham hører den til, som farer vild, og den, som fører vild.
Ő nála van az erő és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz.
17 Han lader Raadgiverne gaa afklædte bort og gør Dommerne til Daarer.
A tanácsadókat fogságra viszi, és a birákat megbolondítja.
18 Han løser Kongernes Herredømme og lægger Baand om deres Lænder.
A királyok bilincseit feloldja, és övet köt derekukra.
19 Han lader Præsterne gaa afklædte bort og omkaster de stærke.
A papokat fogságra viszi, és a hatalmasokat megbuktatja.
20 Han berøver de sikre Talere Mælet, tager Forstanden fra de gamle.
Az ékesen szólótól eltávolítja a beszédet és a vénektől elveszi a tanácsot.
21 Han udøser Vanære over Fyrsterne og løser de stærkes Bælte.
Szégyent zúdít az előkelőkre, és a hatalmasok övét megtágítja.
22 Han aabenbarer de dybe Ting af Mørket og udfører Dødens Skygge til Lyset.
Feltárja a sötétségből a mélységes titkokat, és a halálnak árnyékát is világosságra hozza.
23 Han formerer Folkene og lader dem gaa til Grunde; han udbreder Folkene og bortfører dem.
Nemzeteket növel fel, azután elveszíti őket; nemzeteket terjeszt ki messzire, azután elűzi őket.
24 Han borttager Forstand fra Folkets Øverster i Landet og lader dem fare vild i det øde, hvor ingen Vej er.
Elveszi eszöket a föld népe vezetőinek, és úttalan pusztában bujdostatja őket.
25 De famle i Mørke, hvor intet Lys er, og han bringer dem til at fare vild som den drukne.
És világtalan setétben tapogatóznak, és tántorognak, mint a részeg.
