1 Mosebog 11
1 Og al Jorden havde eet Tungemaal og eet Sprog.
És volt az egész föld egy nyelvű és egyforma beszédű.
2 Og det skete, der de rejste fra Østen, da fandt de en Dal i Landet Sinear og boede der.
És történt, midőn elvonultak keletről, találtak egy völgyet Sineor országában és letelepedtek ott.
3 Og de sagde, den ene til den anden: Velan, lader os stryge Tegl og brænde dem vel; og de havde Tegl for Sten, og Jordbeg havde de for Kalk.
És mondta egyik a másiknak: Nosza! vessünk téglát és égessük azt égetett téglává; és lett számukra a tégla kő gyanánt és a gyanta volt számukra vakolat gyanánt.
4 Og de sagde: Velan, lader os bygge os en Stad og et Taarn, hvis Spidse kan naa op til Himmelen, og lader os gøre os et Navn, at vi ikke skulle adspredes over al Jorden.
És mondták: Nosza! építsünk magunknak várost és tornyot, csúcsa az eget érje, hogy szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén.
5 Da nedfor Herren for at se den Stad og det Taarn, som Menneskens Børn byggede.
És leszállott az Örökkévaló, hogy megnézze a várost és a tornyot, melyet építettek az ember fiai.
6 Og Herren sagde: Se, dette er eet Folk, og de have alle eet Tungemaal, og dette have de begyndt at gøre; og nu vil intet formenes dem af alt, hvad de faa i Sinde at gøre.
És mondta az Örökkévaló: Íme, egy nép és egy nyelve van mindnyájuknak s ez az, amit ők tenni kezdtek és most nem lesz megvonható tőlük semmi, amit tenni szándékoznak.
7 Velan, lader os fare ned og blande deres Tungemaal der, at den ene ikke forstaar den andens Tungemaal.
Nosza! szálljunk le és zavarjuk el legott nyelvüket, hogy ne értse meg egyik a másik nyelvét.
8 Og Herren adspredte dem derfra over al Jordens Kreds; og de lode af at bygge Staden.
És elszórta őket onnan az Örökkévaló az egész föld színére és abbahagyták a város építését.
9 Derfor kaldte man dens Navn Babel; thi Herren blandede der al Jordens Tungemaal, og Herren adspredte dem derfra over al Jordens Kreds.
Azért nevezték Bábelnek, mert ott zavarta meg az Örökkévaló az egész föld nyelvét és onnan szórta el őket az Örökkévaló az egész föld színére.
10 Disse ere Sems Slægter. Sem var hundrede Aar gammel og avlede Arfaksad, to Aar efter Floden.
Ezek nemzetségei Sémnek; Sém száz éves volt, midőn nemzette Árpáchsodot, két évvel az özönvíz után.
11 Og Sem levede, efter at han havde avlet Arfaksad, fem Hundrede Aar og avlede Sønner og Døtre.
És élt Sém, miután Árpáchsodot nemzette, ötszáz évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
12 Og Arfaksad levede fem og tredive Aar og avlede Sala.
Árpáchsod pedig élt harmincöt évet, és nemzette Seláchot.
13 Og Arfaksad levede, efter at han havde avlet Sala, fire Hundrede og tre Aar og avlede Sønner og Døtre.
És élt Árpáchsod, miután Seláchot nemzette négyszázhárom évet és nemzett fiakat meg lányokat.
14 Og Sala levede tredive Aar og avlede Eber.
Sélách pedig élt harminc évet, midőn nemzette Évert.
15 Og Sala levede, efter at han havde avlet Eber, fire Hundrede Aar og tre Aar og avlede Sønner og Døtre.
És élt Selách, miután Évert nemzette, négyszázhárom évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
16 Og Eber levede fire og tredive Aar og avlede Peleg.
Éver pedig élt harmincnégy évet, midőn nemzette Peleget.
17 Og Eber levede, efter at han havde avlet Peleg, fire Hundrede Aar og tredive Aar og avlede Sønner og Døtre.
És élt Éver, miután Peleget nemzette, négyszázharminc évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
18 Og Peleg levede tredive Aar og avlede Reu.
Peleg pedig élt harminc évet, midőn nemzette Reút.
19 Og Peleg levede, efter at han havde avlet Reu, to Hundrede og ni Aar og avlede Sønner og Døtre.
És élt Peleg, miután Reút nemzette, kétszázkilenc évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
20 Og Reu levede to og tredive Aar og avlede Serug.
Reú pedig élt harminckét évet, midőn nemzette Szerúgot.
21 Og Reu levede, efter at han havde avlet Serug, to Hundrede Aar og syv Aar og avlede Sønner og Døtre.
És élt Reú, miután Szerúgot nemzette, kétszázhét évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
22 Og Serug levede tredive Aar og avlede Nakor.
Szerúg pedig élt harminc évet és nemzette Nóchórt.
23 Og Serug levede, efter at han havde avlet Nakor, to Hundrede Aar og avlede Sønner og Døtre.
És élt Szerúg, miután Nóchórt nemzette, kétszáz évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
24 Og Nakor levede ni og tyve Aar og avlede Thara.
Nóchór pedig élt huszonkilenc évet, midőn nemzette Teráchot.
25 Og Nakor levede, efter at han havde avlet Thara, hundrede Aar og nitten Aar og avlede Sønner og Døtre.
És élt Nóchór, miután Teráchot nemzette, száztizenkilenc évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
26 Og Thara levede halvfjerdsindstyve Aar og avlede Abram, Nakor og Haran.
Terách pedig élt hetven évet, midőn nemzette Ávromot, Nóchórt és Hóront.
27 Og disse ere Tharas Slægter. Thara avlede Abram, Nakor og Haran; og Haran avlede Lot.
És ezek nemzetségei Teráchnak; Terách nemzette Ávromot, Nóchórt és Hóront. És Hóron nemzette Lótot.
28 Og Haran døde for Thara sin Faders Ansigt i sit Fædreneland, udi Ur i Kaldæa.
De Hóron meghalt Teráchnak, az ő atyjának színe előtt, szülőföldjén, Ur-Kászdimban.
29 Og Abram og Nakor toge sig Hustruer; Abrams Hustrus Navn var Sarai og Nakors Hustrus Navn Milka, en Datter af Haran, som var Fader til Milka og Fader til Jiska.
Ávrom pedig és Nóchór vettek maguknak feleséget: Ávrom feleségének neve: Szóráj és Nóchór feleségének neve Milkó, Hóron leánya, aki atyja volt Milkónak és atyja Jiszkónak.
30 Og Sarai var ufrugtbar, hun havde intet Barn.
Szóráj azonban magtalan volt, nem volt neki gyermeke.
31 Og Thara tog Abram sin Søn og Lot Harans Søn, sin Sønnesøn, og Sarai sin Sønnekvinde, som var Abrams, hans Søns Hustru, og de droge ud med dem fra Ur i Kaldæa, at drage til det Land Kanaan, og de kom til Haran og boede der.
És vette Terách Ávromot, az ő fiát, és Lótot, Chóron fiát, az ő unokáját és Szórájt, az ő menyét, az ő fiának, Ávromnak feleségét és elmentek velük UrKászdimból, hogy menjenek Kánaán országába; elérkeztek Chóronig és letelepedtek ott.
32 Og Thara blev to Hundrede Aar og fem Aar gammel, og Thara døde i Haran.
Voltak pedig Terách napjai kétszázöt év; és meghalt Terách Chóronban.
