< Prædikeren 11 >
1 Kast dit Brød paa Vandet; thi du skal finde det længe derefter.
Bocsásd kenyeredet a víznek színére, mert sok idő multán megtalálod.
2 Del ud til syv, ja, og til otte; thi du kan ikke vide, hvad for Ulykke der skal ske paa Jorden.
Adj részt hétnek és nyolcznak is, mert nem tudod, mily szerencsétlenség lesz a földön.
3 Naar Skyerne ere fulde af Regn, udgyde de den paa Jorden; og naar et Træ falder imod Sønden eller og imod Norden, paa hvilket Sted Træet vil falde, der falder det.
Ha megtelnek a felhők esővel, a földre ürítik; és akár délen, akár északon ledől egy fa, a helyen, a hol ledől a fa, ott marad.
4 Hvo som agter paa Vejr, saar ikke, og hvo som ser paa Skyerne, høster ikke.
A ki a szelet vigyázza, nem vet, s a ki a felhőket nézi, nem arat.
5 Ligesom du ikke ved, hvilken Vindens Vej er, saa lidet som du ved, hvorledes Benene dannes i den frugtsommeliges Liv, saaledes kan du heller ikke vide Guds Gerning, hvorledes han gør det alt sammen.
Valamint nem tudod, mi a szélnek útja s milyenek a csontok a várandós nő testében: azonképen nem ismered Istennek cselekvéseit, aki mindezt cselekszi.
6 Saa din Sæd om Morgenen, og lad din Haand ikke hvile om Aftenen; thi du ved ikke, enten dette eller hint skal lykkes, eller om de begge skulle blive lige gode.
Reggel vesd el magodat és este se nyugodtasd kezedet, mert nem tudod, melyik fog sikerülni, ez-e vagy amaz, avagy mind a kettő egyaránt jó?
7 Og sødt er Lyset, og lysteligt er det for Øjnene at se Solen.
És édes a világosság és jó a szemeknek látni a napot.
8 Thi lever Mennesket endog mange Aar, skal han glæde sig i dem alle og komme de mørke Dage i Hu; thi de ville blive mange; alt det, der kommer, er Forfængelighed.
Mert ha sok esztendőt él az ember, mindannyiban örüljön és gondoljon a sötétség napjaira, hogy számosak lesznek: minden a mi jön, hiúság!
9 Glæd dig, du unge! i din Ungdom, og lad dit Hjerte være vel til Mode i din Ungdoms Dage, og vandre efter dit Hjertes Veje og efter dine Øjnes Syn; men vid, at for alt dette skal Gud føre dig for Dommen.
Örülj, ifjú, gyermekkorodban és vidítson téged szíved ifjúságod napjaiban, és járj szíved útjaiban és szemeid látása szerint; de tudd meg, hogy mindezekért Isten majd ítéletbe visz tégedet!
10 Og bortfjern Græmmelse fra dit Hjerte, og lad Lidelser gaa bort fra dit Kød; thi Ungdom og Livets Morgenrøde ere Forfængelighed.
S távolíts el boszúságot szívedből és mozdítsd el a bajt testedtől, mert a. gyermekkor és a fiatalkor hiúság!