< Římanům 13 >

1 Každá duše vrchnostem povýšeným poddána buď. Neboť není vrchnosti, jediné od Boha, a kteréž vrchnosti jsou, ty od Boha zřízené jsou.
Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, csak Istentől. Ami hatalom pedig van, az Istentől rendeltetett.
2 A protož, kdož se vrchnosti protiví, Božímu zřízení se protiví; kteříž se pak protiví, tiť sobě odsouzení dobudou.
Aki tehát ellenszegül a hatalomnak, Isten rendelése ellen támad. Akik pedig ellene támadnak, ítéletet vonnak magukra.
3 Nebo vrchnosti nejsou k strachu dobře činícím, ale zle činícím. Protož chceš-li se nebáti vrchnosti, čiň dobře, a budeš míti chválu od ní.
Az elöljárók nem a jó, hanem a rossz cselekedeteket büntetik. Akarod, hogy ne kelljen félned a hatalomtól? Cselekedd a jót, és dicséretet kapsz tőle,
4 Boží zajisté služebník jest, tobě k dobrému. Pakli bys zle činil, boj se; neboť ne nadarmo nese meč. Boží zajisté služebník jest, mstitel zuřivý nad tím, kdož zle činí.
hiszen Isten szolgája az a te javadra. Ha pedig gonoszt cselekszel, félj, mert nem ok nélkül viseli a fegyvert, hiszen Isten szolgája és az ő haragjával sújtja azt, aki gonoszt cselekszik.
5 A protož musejíť vrchnostem všickni poddáni býti, netoliko pro hněv, ale i pro svědomí.
Ezért tehát engedelmeskedni kell, nemcsak a harag miatt, hanem a lelkiismeret miatt is.
6 Nebo proto i daň dáváte, poněvadž služebníci Boží jsou, pilnou práci o to vedouce.
Ezért fizettek adót is, mert ők Isten szolgái, akik ugyanabban a szolgálatban fáradoznak.
7 Každému tedy což jste povinni, dávejte. Komu daň, tomu daň; komu clo, tomu clo; komu bázeň, tomu bázeň; komu čest, tomu čest.
Adjátok meg azért mindenkinek, amivel tartoztok: akinek adóval, az adót, akinek a vámmal, a vámot, akinek a félelemmel, a félelmet, akinek a tisztességgel, a tisztességet.
8 Žádnému nebývejte nic dlužni, než to, abyste se vespolek milovali. Nebo kdož miluje bližního, Zákon naplnil,
Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek, mert aki szereti felebarátját, a törvényt betöltötte.
9 Poněvadž to přikázání: Nesesmilníš, nezabiješ, neukradneš, nepromluvíš křivého svědectví, nepožádáš, a jest-li které jiné přikázání, v tomto slovu se zavírá: Milovati budeš bližního svého jako sebe samého.
Mert ez: „Ne paráználkodjál, ne ölj, ne lopj, hamis tanúbizonyságot ne tégy, ne kívánd“és minden más parancsolat ebben az igében foglalható össze: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!“
10 Láska bližnímu zle neučiní, a protož plnost Zákona jestiť láska.
A szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. Ezért a törvény betöltése a szeretet.
11 A zvláště pak vidouce takovou příhodnost, žeť jest se nám již čas ze sna probuditi. (Nyníť zajisté blíže nás jest spasení, nežli když jsme uvěřili.)
Ezt cselekedjétek tehát, tudva az időt, itt az ideje már, hogy az álomból felébredjetek, mert most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívőkké lettünk.
12 Noc pominula, ale den se přiblížil. Odvrzmež tedy skutky temnosti, a oblecme se v odění světla.
Az éjszaka elmúlt, a nappal pedig már egészen közel van. Vessük le tehát a sötétség cselekedeteit, és öltözzük fel a világosság fegyvereit.
13 Jakožto ve dne poctivě choďme, ne v hodování a v opilství, ne v smilstvích a v chlipnostech, ne v sváru a v závisti,
Ahogy nappal illik, tisztességben járjunk, nem dorbézolásban és részegségben, nem fajtalankodásban és kicsapongásban, nem viszálykodásban és irigységben,
14 Ale oblecte se v Pána Jezukrista, a nepečujte o tělo k vyplňování žádostí jeho.
hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és ne úgy gondozzátok testeteket, hogy bűnös kívánságokra gerjedjen.

< Římanům 13 >