Žalmy 89
1 Vyučující, složený od Etana Ezrachitského. O milosrdenstvích Hospodinových na věky zpívati budu, od národu do pronárodu zvěstovati budu pravdu tvou ústy svými.
Oktató dal az ezráchi Étántól. Az Örökkévaló kegyeit hadd éneklem örökké, nemzedékre meg nemzedékre szájammal tudatom hűségedet.
2 Nebo jsem řekl: Na věky milosrdenství vzdělávati se bude, na nebi utvrdíš pravdu svou, o nížs řekl:
Mert mondom: Örökre fölépül a kegy, az egekben ott szilárdítod meg hűségedet.
3 Učinil jsem smlouvu s vyvoleným svým, přisáhl jsem Davidovi služebníku svému,
Szövetséget kötöttem kiválasztottammal, megesküdtem Dávid szolgámnak:
4 Že až na věky utvrdím símě tvé, a vzdělám od národu do národu trůn tvůj. (Sélah)
mindörökre megszilárdítom magzatodat, fölépítem trónodat nemzedékre meg nemzedékre. Széla.
5 Protož oslavují nebesa div tvůj, Hospodine, i pravdu tvou v shromáždění svatých.
És magasztalják az egek csodádat, Örökkévaló, hűségedet is a szentek gyülekezetében.
6 Nebo kdo na nebi přirovnán býti může Hospodinu? Kdo jest podobný Hospodinu mezi syny silných?
Mert ki a mennyben vethető egybe az Örökkévalóval, hasonlít az Örökkévalóhoz az istenfiak között?
7 Bůh i v shromáždění svatých strašlivý jest náramně, a hrozný nade všecky vůkol něho.
Isten rettenetes a szentek tanácsában nagyon, és félelmetes mind a körülötte levők fölött.
8 Hospodine Bože zástupů, kdo jest jako ty, silný Hospodin? Nebo pravda tvá tobě přístojí všudy vůkol.
Örökkévaló, seregek Istene, ki olyan mint te, hatalmas, oh Jáh? Hűséged körülötted van.
9 Ty panuješ nad dutím moře; když se zdvihají vlny jeho, ty je skrocuješ.
Te uralkodol a tenger gőgösségén, mikor emelkednek hullámai, te csendesíted le.
10 Ty jsi jako raněného potřel Egypt, a silným ramenem svým rozptýlil jsi nepřátely své.
Te összezúztad, mint megölöttet, Ráhábot; erős karoddal szerteszórtad ellenségeidet.
11 Tváť jsou nebesa, tvá také i země, okršlek i plnost jeho ty jsi založil.
Tied az ég, tied a föld is, világ és teljessége – te alapítottad meg.
12 Půlnoční i polední strana, kteréž jsi ty stvořil, i Tábor a Hermon o tvém jménu zpívají.
Észak és dél te teremtetted; Tábor és Chermón nevedben újjonganak.
13 Tvé rámě jest přemocné, silná ruka tvá, a vyvýšená pravice tvá.
Tied a kar a hatalommal együtt, erős a kezed, magas a jobbod.
14 Spravedlnost a soud jsou základem trůnu tvého, milosrdenství a pravda předcházejí tvář tvou.
Igazság és jog trónod talapzata, szeretet és hűség színed elé járulnak.
15 Blahoslavený lid, kterýž zná zvuk tvůj; tiť, Hospodine, v světle oblíčeje tvého choditi budou.
Boldog a nép, mely ismeri a riadást; Örökkévaló, arczod világosságában járnak.
16 Ve jménu tvém plésati budou každého dne, a v spravedlnosti tvé vyvýší se.
Nevedben vigadnak egész nap és igazságodban felmagasodnak.
17 Nebo sláva síly jejich ty jsi, a z milosti tvé k zvýšení přijde roh náš.
Mert erős ékességük vagy s kedvelésed által emelkedik szarvunk.
18 Nebo štít náš jest Hospodinův, a svatého Izraelského král náš.
Mert az Örökkévalóé a mi paizsunk és Izraél szentjéé a mi királyunk.
19 Tehdy mluvě u vidění k svatému svému, řekl jsi: Složil jsem pomoc v reku udatném, zvýšil jsem vybraného z lidu.
Akkoron szóltál látomásban jámboraidhoz s mondtad: segítséget nyújtottam egy vitéznek, kiemeltem egy ifjút a nép közűl;
20 Nalezl jsem Davida služebníka svého, olejem svým svatým pomazal jsem ho.
megtaláltam szolgámat, Dávidot, szent olajommal fölkentem őt.
21 A protož budeť s ním stále ruka má, ano i ramenem svým posilovati ho budu.
A ki mellett szilárdan lest a kezem, karom is erősíti őt.
22 Nebudeť ho moci nuziti nepřítel, ani člověk nešlechetný trápiti.
Nem fogja őt szorítani ellenség, s jogtalanság embere nem sanyargatja.
23 Nebo potru před tváří jeho protivníky jeho, a ty, kteříž ho nenávidí, porazím.
Szétütöm előle szorongatóit, és sújtom gyűlölőit.
24 Nadto pravda má a milosrdenství mé s ním bude, a ve jménu mém vyvýšen bude roh jeho.
Hüségem és kegyem vele van s nevem által emelkedik szarva.
25 A vložím na moře ruku jeho, a na řeky pravici jeho.
Rávetem kezét a tengerre és folyamokra jobbját.
26 On volaje ke mně, dí: Ty jsi otec můj, Bůh silný můj a skála spasení mého.
Ő szólít engem Atyám vagy, Istenem és segítségem sziklája;
27 Já také za prvorozeného vystavím jej, a za vyššího králů zemských.
én meg elsőszülőtté teszem őt, legfelsőbbjévé a föld királyainak.
28 Na věky zachovám jemu milosrdenství své, a smlouva s ním stálá bude.
Örökké megőrzöm neki kegyemet, és szövetségem hűséges iránta.
29 Učiním i to, aby na věky trvalo símě jeho, a trůn jeho jako dnové nebes.
Mindig maradóvá teszem magzatát és trónját olyanná, mint az ég napjai.
30 Jestliže by pak synové jeho opustili zákon můj, a v soudech mých nechodili,
Ha elhagyják fiai tanomat és rendeleteim szerint nem járnak;
31 Jestliže by ustanovení mých poškvrnili, a přikázaní mých neostříhali:
ha törvényeimet megszentségtelenítik és paranesaimat nem őrzik meg:
32 Tedy navštívím metlou přestoupení jejich, a trestáním nepravost jejich,
vesszővel bűntetem meg elpártolásukat és csapásokkal bűnüket.
33 Ale milosrdenství svého neodejmu od něho, aniž klamati budu proti pravdě své.
De kegyemet nem bontom meg, hogy elvegyem tőle, és nem tagadom meg hűségemet.
34 Nepoškvrnímť smlouvy své, a toho, což vyšlo z úst mých, nezměním.
Nem szentségtelenítem meg szövetségemet, s a mi kijött ajkaimon, nem változtatom meg.
35 Jednou jsem přisáhl skrze svatost svou, nesklamámť Davidovi,
Egyet esküdtem szentségemre, nem hazudom Dávidnak:
36 Že símě jeho na věky bude, a trůn jeho jako slunce přede mnou,
Magzata örökké lesz, és a trónja mint a nap előttem;
37 Jako měsíc utvrzeno bude na věky, a jako svědkové na obloze hodnověrní.
mint a hold szilárdan lesz örökké és tanu van a mennyben, hűséges. Széla.
38 Ale ty jsi jej zavrhl a potupil, rozhněvals se na pomazaného svého.
De te megutáltál és megvetettél, fölháborodtál fölkented ellen.
39 Zavrhl jsi smlouvu s služebníkem svým, povrhls korunu jeho na zem.
Meghiusítottad szolgád szövetségét, földig megszentségtelenítetted koronáját.
40 Roztrhal jsi všecky ohrady jeho, a bašty jeho jsi rozválel.
Áttörted mind a kerítéseit, rettegéssé tetted erősségeit;
41 Derou jej všickni, kteříž tudy jdou; jest ku posměchu i sousedům svým.
kifosztották mind az utonjárók, gyalázatává lett szomszédjainak.
42 Vyvýšil jsi pravici protivníků jeho, obveselils všecky nepřátely jeho.
Emelkedni engedted szorongatóinak jobbját, megörvendeztetted mind az ellenségeit.
43 Ztupils i ostří meče jeho, aniž jsi dal jemu, aby ostáti mohl v boji.
Sőt visszafordítottad kardjának élét és nem engedted megállni a karczban.
44 Učinils přítrž okrase jeho, a trůn jeho svrhl jsi na zem.
Megszüntetted tiszta fényét, és trónját földre döntötted.
45 Ukrátil jsi dnů mladosti jeho, a hanbous jej přiodíl. (Sélah)
Megrövidítetted ifjúsága napjait, borítottál szégyent rá. Széla.
46 Až dokud, Hospodine? Na věky-liž se skrývati budeš? Tak-liž hořeti bude jako oheň prchlivost tvá?
Meddig, oh Örökkévaló, rejtőzöl el örökre, ég mint a tűz a haragod?
47 Rozpomeniž se na mne, jak kratičký jest věk můj. Zdaliž jsi pak nadarmo stvořil všecky syny lidské?
Emlékezzél, mi mulandó vagyok, mi hiábavalóságra teremtetted mind az ember fiait!
48 Kdo z lidí může tak živ býti, aby neokusil smrti? Kdo vytrhne život svůj z hrobu? (Sélah) (Sheol h7585)
Mely férfi él és nem lát halált, menti meg lelkét az alvilág hatalmától? Széla. (Sheol h7585)
49 Kdež jsou milosrdenství tvá první, ó Pane? Přísahuť jsi učinil Davidovi, v pravdě své.
Hol vannak előbbi kegyeid, Uram, melyekről hűségedben esküdtél meg Dávidnak?
50 Pamatuj, Pane, na útržky činěné služebníkům tvým, a jak jsem já nosil v lůně svém potupu ode všech nejmocnějších národů,
Emlékezzél, Uram, szolgáid gyalázatáról, melyet hordok ölemben, mind a sok nép részéről,
51 Jak jsou utrhali nepřátelé tvoji, Hospodine, jak jsou utrhali šlepějím pomazaného tvého.
melylyel gyalázták ellenségeid, oh Örökkévaló, melylyel gyalázták felkentednek nyomdokait.
52 Budiž pochválen Hospodin na věky, Amen i Amen.
Áldva legyen az Örökkévaló, örökre! Ámen és Ámen!
