Žalmy 8

1 Přednímu zpěváku na gittejský nástroj, žalm Davidův. Hospodine Pane náš, jak důstojné jest jméno tvé na vší zemi! Nebo jsi vyvýšil slávu svou nad nebesa.

Az éneklőmesternek a gittithre; Dávid zsoltára. Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, a ki az egekre helyezted dicsőségedet.

2 Z úst nemluvňátek a těch, jenž prsí požívají, mocně dokazuješ síly z příčiny svých nepřátel, abys přítrž učinil protivníku a vymstívajícímu se.

A csecsemők és csecsszopók szájával erősítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyűlölködőt és bosszúállót elnémítsd.

3 Když spatřuji nebesa tvá, dílo prstů tvých, měsíc a hvězdy, kteréž jsi tak upevnil, říkám:

Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél:

4 Co jest člověk, že jsi naň pamětliv, a syn člověka, že jej navštěvuješ?

Micsoda az ember – mondom – hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?

5 Nebo učinil jsi ho málo menšího andělů, slávou a ctí korunoval jsi jej.

Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt!

6 Pánem jsi ho učinil nad dílem rukou svých, všecko jsi podložil pod nohy jeho:

Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél;

7 Ovce i voly všecky, také i zvěř polní,

Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezőnek vadait is;

8 Ptactvo nebeské, i ryby mořské, a cožkoli chodí stezkami mořskými.

Az ég madarait és a tenger halait, mindent, a mi a tenger ösvényein jár.

9 Hospodine Pane náš, jak důstojné jest jméno tvé na vší zemi!

Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön!