Žalmy 60
1 Přednímu z kantorů na šušan eduth, zlatý žalm Davidův, k vyučování, Když válku vedl proti Syrii Naharaim, a proti Syrii Soba, kdyžto navrátil se Joáb, pobiv Idumejských v údolí slaném dvanácte tisíců. Bože, zavrhl jsi byl nás, roztrhls nás a hněvals se, navratiž se zase k nám.
A karmesternek, Tanúság lilioma szerint. Dal Dávidtól, tanításra. Midőn háborúskodott Arám-Nakarájimmal és Arám-Czóbával; Jóáb pedig visszatért s megverte Edómot a Sós-völgyben, tizenkétezer embert. Isten, elvetettél minket, rést ütöttél bennünk, haragudtál: bárcsak helyreállítanál minket!
2 Zatřásl jsi byl zemí a roztrhls ji, uzdraviž rozsedliny její, neboť se chvěje.
Megrendítotted a földet, szétrepesztetted, gyógyítsd meg töréseit, mert megingott.
3 Ukazoval jsi lidu svému tvrdé věci, napájels nás vínem zkormoucení.
Láttattál népeddel keményet, itattad velünk a támolygás borát.
4 Ale nyní dal jsi těm, kteříž se tebe bojí, korouhev, aby ji vyzdvihli pro pravdu tvou. (Sélah)
Adtál tisztelőidnek jelzászlót, hogy jeleskedjenek, az igazságnak miatta! Széla.
5 Ať jsou vysvobozeni milí tvoji, zachovávejž jich pravicí svou, a vyslyš mne.
Azért hogy megszabadíttassanak kedveltjeid, segíts jobboddal és hallgass meg!
6 Bůh mluvil skrze svatost svou, veseliti se budu, budu děliti Sichem, a údolí Sochot rozměřím.
Isten beszélt szentségében: Hadd ujjongok, hadd osztom ki Sekhémet, és Szukkót völgyét hadd mérem fel.
7 Můjť jest Galád, můj i Manasses, a Efraim síla hlavy mé, Juda učitel můj.
Enyém Gilsád és enyém Menasse, Efraim pedig fejem erőssége, Jehúda törvénypálczám.
8 Moáb medenice k umývání mému, na Edoma uvrhu obuv svou, proti mně, Palestino, trub.
Móáb mosdó medenczém, Edómra vetem sarumat; felém, Peléset, riadozzál!
9 Kdo mne uvede do města ohraženého? Kdo mne zprovodí až do Idumee?
Ki vezet engem az ostromlott városba, ki vezérel engem Edómig?
10 Zdali ne ty, ó Bože, kterýž jsi nás byl zavrhl, a nevycházels, Bože, s vojsky našimi?
Nemde te, oh Isten, elvetettél minket és nem vonulsz ki, Isten, hadainkkal!
11 Uděliž nám pomoci před nepřítelem, nebo marná jest pomoc lidská.
Adj nekünk segítséget a szorongató ellen; hisz hiábavaló embernek segedelme.
12 V Bohu udatně sobě počínati budeme, a onť pošlapá nepřátely naše.
Istennel végzünk hatalmast és ő tiporja le szorongatóinkat.
