< Žalmy 6 >
1 Přednímu kantoru na neginot, k nízkému zpěvu, žalm Davidův. Hospodine, netresci mne v hněvě svém, ani v prchlivosti své kárej mne.
Karmesternek, hárfajátékon a nyolczasra. Zsoltár Dávidtól. Örökkévaló, ne haragodban fenyíts engem, s ne hevedben büntess engem!
2 Smiluj se nade mnou, Hospodine, neboť jsem zemdlený; uzdrav mne, Hospodine, nebo ztrnuly kosti mé.
Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, mert fonnyadt vagyok; gyógyíts engem, Örökkévaló, mert megrémültek csontjaim;
3 Ano i duše má předěšena jest náramně, ty pak, Hospodine, až dokavad?
és lelkem megrémült nagyon – te pedig, Örökkévaló, meddig még?
4 Navratiž se, Hospodine, a vytrhni duši mou; spomoz mi pro milosrdenství své.
Fordulj felém, Örökkévaló, szabadítsd ki lelkemet, segíts meg szereteted kedvéért!
5 Nebo mrtví nezpomínají na tebe, a v hrobě kdo tě bude oslavovati? (Sheol )
Mert nincs a halálban emlékezés rólad; az alvilágban ki ad hálát neked? (Sheol )
6 Ustávám v úpění svém, ložce své každé noci svlažuji, slzami svými postel svou smáčím.
Elfáradtam sóhajtozásomban, áztatom minden éjjel ágyamat, könnyemmel elárasztom nyoszolyámat.
7 Sškvrkla se zámutkem tvář má, sstarala se příčinou všech nepřátel mých.
Elsorvadt bosszúságomtól szemem, eltompult mind a szorongatóim miatt.
8 Odstuptež ode mne všickni činitelé nepravosti; neboť jest vyslyšel Hospodin hlas pláče mého.
Távozzatok tőlem, ti jogtalanság cselekvői mind, mert hallotta az Örökkévaló sírásom hangját.
9 Vyslyšel Hospodin pokornou modlitbu mou, Hospodin modlitbu mou přijal.
Meghallgatta az Örökkévaló könyörgésemet, az Örökkévaló elfogadja imádságomat.
10 Nechažť se zastydí a předěsí zřejmě všickni nepřátelé moji, nechažť jsou zpět obráceni a rychle zahanbeni.
Szégyenkezzenek és rémüljenek meg mind az ellenségeim, hátráljanak meg, szégyenkezzenek egy pillanat alatt!